Az autópálya építésről szóló parlamenti vitát - mint egy olvasónk is jelezte - a koalíció megnyerte. Talán fájdalomdíjnak szánta Eörsi Mátyás, hogy azonnal új frontot nyitott. A parlamenti vitához készült és ellenzéknek, kormánypártnak egyaránt rendelkezésre álló háttéranyagból kiszakított egy mondatot. Az általa kifogásolt rész arról szól, hogy miután az osztrák útépítő társaságok fölvásárolták a magyar vállalatokat, diplomáciai nyomás-gyakorlás révén a kavics és sóderbányákra is rátették a kezüket. Az anyag név szerint említi Vranitzky kancellárt és Haider tartományi vezetőt. Eörsi szerint a diplomáciai nyomás-gyakorlás megengedhetetlen, és ha ez valóban így volt a kormány tárja fel bizonyítékait és Ausztria viselje a következményeket, ha pedig nem így volt, a kormánynak vissza kell vonnia a felelőtlen mondatot.

A mi álláspontunk más. Minden felelős politikustól elvárjuk, hogy hazája - ide értve a hazájában működő vállalatokat is - érdekében mindent tegyen meg. Nem értjük, hogyan lehetett Magyarországnak és épp a Külügyminisztériumnak államtitkára egy olyan ember, aki kifogásolja ezt az egyébként minden politikusra nézve kötelező tevékenységet. Kik és milyen lélekkel vezették az országot négy évig, ha kivetni valót találnak abban, ha egy politikus végzi a dolgát. Nem hisszük, hogy ha a nyomás-gyakorlás helyett lobbizás kifejezés szerepel a mondat értelme más lenne. Egyet gondolunk, az elbukott autópálya vita után a szabaddemokraták a veszett fejsze nyelét keresik. A média talán hozzá is segíti őket, hogy megtalálják. A Népszabadság mindenesetre hosszasan foglalkozott a kérdéssel, minden érintettet megkérdezett, csak épp a kormánypárti politikusokat nem.

A fentiek alapján érthető, a kormánypártok a Külügyi bizottságban nem kívántak foglalkozi a parlamenti vitanapon órák hosszat már taglalt kérdéssel. (A Szent-Iványi István által beterjesztett napirend 6 igent, 15 nemet és 2 tartozkodást kapott). Az ellenzék ismét többségi diktatúráról beszélt, mi pedig azt gondoljuk, a bizottsági ülések témáit egy bizonyos színvonal alá nem érdemes süllyeszteni.  Az ülés előtt és után lefolytatott beszélgetésben nem dőlt el, hogy az elnök újra összehívja-e még a bizottságot, vagy a maga részéről is lezártnak tekinti az ügyet. A tizenötök kifejtették: legközelebb is hasonlóképpen fognak szavazni. Ezek után, ha az ülést mégis összehívják, azt csak a botrány-politizálás kedvéért teszik.

A szocialisták kongresszus előtt, a szabaddemokraták kiesés előtt vannak, a szalmaszálba is belekapaszkodnak, és bizony ismét a dudára kötik a gőzt.

Vissza a kezdőlapra