A főváros nem hagyta abba az előkészítést
Holnap kezdődik a második metróper a Fővárosi Bíróságon. Budapest mintegy 97 milliárd forintot követel az államtól. A 4-es metró építésének előkészítését nem hagyta abba az önkormányzat, de a kivitelezésre még nem írtak ki tendert.
A környezetvédő Levegő Munkacsoport véleménye a tervezett 4-es metróról
***********
Kedden lesz a második metróper első tárgyalása a Fővárosi Bíróságon. A felperes fővárosi önkormányzat álláspontja a korábbi jogerős ítélet alapján, hogy az állam nem mentesülhet szerződésben vállalt kötelezettsége alól. Következésképpen majdnem 100 milliárd forint jár a fővárosnak azért, hogy a 4-es metró első szakasza megépülhessen. Az eredeti szerződés szerint a metróépítés költségeinek 60 százalékát az állam, 40 százalékát a főváros fedezi. A Pénzügyminisztérium ellenkérelmében azzal érvel, hogy a kormány csak előzetes parlamenti jóváhagyással vállalhatott volna ilyen súlyos, több évre szóló fizetési kötelezettséget.
A fővárosi
önkormányzat tavaly júniusban nyerte meg jogerősen az első metrópert. A
Fővárosi Bíróság akkor kimondta: érvénytelen az az 1998. november 10-én
kelt pénzügyminiszteri levél, amely felmondta a metróépítésről 1998. április
7-én kötött megállapodást. A bíróság az ítélet indokolásában hangsúlyozta:
a felmondásra sem a jogszabály, sem a szerződés nem adott lehetőséget,
így a megállapodás érvényben van.
Mivel
az ítélet kimondása után egyértelművé vált, hogy a bíróság által érvényesnek
mondott szerződés ellenére az állam nem kíván részt venni a beruházásban,
a főváros a teljesítésért indított pert. (Az első ítélet ellen egyébként
a magyar állam -- nem a döntés megváltoztatását, hanem az indokolásban
kifejtetteket kifogásolva -- felülvizsgálati kérelemmel élt, s azt hamarosan
tárgyalja a Legfelsőbb Bíróság.)
A főváros a pereskedés ellenére sem hagyta abba az előkészítő munkálatokat -- mondta a Világgazdaságnak Gulyás László, a DBR Metró Projekt Igazgatóság vezetője. (Mint egyébként ismert, a főváros idei költségvetésében is szerepel mintegy 30 milliárd forint metróépítésre.) A szerződés érvényességét kimondó másodfokú ítélet megszületése után több közbeszerzési pályázatot is kiírtak. Azóta elkészült a metró útvonalába utólag bekerült Bocskai úti megálló környékének geológiai vizsgálatáról szóló anyag és a Kelenföld pályaudvar közelében, az Etele térnél kialakítandó járműtelep talajmechanikai vizsgálatának dokumentációja. Az idén januárban lett kész a teljes metróvonal jellemzőit összefoglaló mérnök-geológiai jelentés.
A XI.
kerületi és a fővárosi önkormányzat is jóváhagyta már az Etele téri végállomás
felszínének szabályozási tervét. A többi kilenc megálló környezetének szabályozási
terve most készül. Ezek elfogadásához a kerületek jóváhagyása szükséges.
Gulyás kifejtette: az előkészítésnek ez a szakasza várhatóan az idén nyáron
befejeződik,
s bízik abban, hogy a főváros és a városrészek közötti ellentétek nem zavarják
meg a munkát.
A Közép-dunavölgyi Környezetvédelmi Felügyelőség tavaly nyáron -- a Duna-meder alatt átmenő alagút hatásaival kapcsolatos kétségek miatt -- felfüggesztette az engedélyezési eljárást. A projektigazgatóság azóta a környezeti hatástanulmányt kiegészítette újabb szakvéleményekkel, s várják a felügyelőség engedélyét. Az elkészült dokumentumok, illetve az engedélyek szükségesek a vasúthatósági engedélyezési terv jóváhagyásához. Gulyás elmondta: a jelenleg érvényes szabályozás szerint a peronoknak 120 méter hosszúnak kell lenniük, de bízik benne, hogy a 4-es metró 80 méteresre tervezett peronja nem jelent majd gondot. Az automatikus vonatvezetés a rövidebb s így jóval olcsóbb peronok esetén is lehetővé teszi ugyanannyi utas elszállítását. Katona Kálmán közlekedési minisztertől ezzel kapcsolatban azt a választ kapták, hogy a tárca a kérdésről akkor dönt, ha minden más akadály elhárul a metróépítés útjából. Gulyás László rámutatott: a hosszabb peron sem jelent gondot a tervezésnél, de ez jelentősen megnövelné a kivitelezés árát.
A beruházás költségeinek döntő részét a 7,4 kilométeres alagút fúrása, a 16 négykocsis szerelvény beszerzése és a 10 állomás, illetve a forgalmi irányítási rendszer kialakítása jelenti majd. Ha a fővárosi közgyűlés jóváhagyja, kétfordulós, előminősítéses nyílt nemzetközi tendert írnak ki a munkákra. Erre várhatóan a most kezdődő per befejezése után kerülhet sor. A tenderek kiírásától a szerződések megkötéséig 9-10 hónap szükséges. A kivitelezés megkezdésétől számítva pedig minimum öt év kell ahhoz, hogy Budapest új metrója üzembe álljon.
