Kereszténydemokrata Hír-Lap

2000/10 2000. október 24.

Szövetségünk hírei

Az MKDSZ Országos Elnökségének szeptemberi ülése

Az Országos Elnökség szeptemberi ülésén a Fidesz MPP vezetõivel esedékes tárgyalások elõtt áttekintette a 2002. évi országgyûlési választások kilátásait és a teendõket. Közismert a Fidesz MPP elnökségének az az álláspontja, hogy az év végéig megállapodásra kíván jutni szövetségeseivel az egyéni képviselõi helyekrõl. Az MKDSZ minden olyan helyen, ahol a kereszténydemokratáknak van a legnagyobb esélyük a sikerre, közös jelöltként MKDSZ-jelöltet kíván indítani. Az Elnökség kijelölte a tárgyaló delegáció tagjait (Harrach Péter, Nógrádi László, Latorcai János.)

A Fidesz, a jelenleg érvényes megállapodás értelmében, az MKDSZ elnökségébe tanácskozási joggal Sasvári Szilárdot delegálta - amint a Fidesz elnökségében Harrach Péter képviseli az MKDSZ-t.

Az ülésen jelenlévõ megyei elnökök beszámoltak a megyékben folyó szervezés helyzetérõl. Jelenleg Budapesten, Borsod, Csongrád, Gyõr, Szolnok, Nógrád, Pest, Veszprém és Zala megyében van teljes jogú elnökség - ez azt jelenti, hogy a tagság száma meghaladta a száz fõt, természetesen nem egy helyen ennél jóval több a tagok száma. Erõsödik a szervezettség Baranya, Bács és Heves megyében, de Békésben is élénkül az érdeklõdés. Különösen jól szervezett Borsod megye, amely mindig is a legerõsebb volt az elmúlt tíz évben.

Itt kell megemlítenünk, hogy az elnökségi ülésen Varga László a törvényes KDNP együttmûködési szándékát is bejelentette. Csenger-Zalán Attila, a Pro Patria a Kereszténydemokráciáért Egyesület ügyvezetõ elnöke azt a lehetõséget ismertette, hogy a társadalmi egyesületeknek juttatott ingatlanokból a Pro Patria néhány megyében helyiséget igényel mûködéséhez. Ha ez sikerrel jár, az MKDSZ és a Pro Patria a kapott ingatlanokat közösen használhatja.

Az MKDSZ Országos Elnökségének októberi ülése

Az Elnökség a 2000. évi országos küldöttgyûlést december 9-re hívta össze. A küldöttgyûlésre az 1999-ben megválasztott küldöttek mandátuma érvényes. A megfelelõ felkészülés érdekében a küldöttek létszámát a 2000. október 31-ig megalakult alapszervek, illetve az eddig igazolt tagság alapján kell megállapítani. Küldöttválasztásra tehát azokban az alapszervekben kerül sor, amelyek az elõzõ küldöttgyûlés óta alakultak, illetve ahol a taglétszám idõközi bõvülése további küldött(ek) állítását teszi lehetõvé, vagy ahol haláleset, betegség miatt új küldöttre van szükség. Az Elnökség döntése értelmében a tíz fõnél nagyobb létszámú alapszervezetek elsõ küldötte az alapszerv elnöke legyen, aki akadályoztatása esetén helyettest delegálhat. Az új küldöttek megválasztására november 15-ig kerüljön sor.

Az Országos Elnökség megbeszélte azokat a fõbb szempontokat, amelyek a küldöttgyûlés nyilatkozatának legfontosabb elemei. A vita alapján a nyilatkozat-tervezet készül, amelyet az Országos Elnökség a következõ, november 17-i ülése fogad el. Ezt követõen a Hír-Lap révén a tervezetet eljuttatjuk a Szövetség valamennyi tagjához, akik véleményüket ily módon elõzetesen kifejthetik, s ha szükségesnek mutatkozik az Országos Elnökség további átdolgozással véglegesíti a küldöttgyûlésnek szóló ajánlását.

Az Országos Küldöttgyûlésre meghívjuk a hozzánk hasonló gondolkodású pártok és szervezetek képviselõit, a határon túli magyar pártokat.

Az Országos Küldöttgyûlésnek minél szélesebb nyilvánosságot kell biztosítani, így az összejövetel mintegy az MKDSZ 2002-es kampányának nyitánya lehet. Az elnökségi ülésen többek között Harrach Péter miniszter úr emlékeztetett: az 1999-és küldöttgyûlés nyilatkozata (Önállóság és Együttmûködés) már megszabta az MKDSZ politikájának fõ irányát, most tartalmi kérdésekkel, az elért eredményekkel, szervezetünk fejlesztésével és megerõsítésével kell foglalkoznunk.

Megállapodás BAZ megyében is

Az MKDSZ Elnöksége már régebben felhívta a megyei és helyi szervezeteket, hogy az MKDSZ és a Fidesz MPP közötti országos együttmûködési megállapodás mintájára helyben is kössenek megállapodásokat. Október 5-én Barankovics-emlékülés keretében került sor a Borsod megyei elnökségek közötti megállapodás aláírására. Részünkrõl dr. Sója Szabolcs megyei elnök, a Fidesz MPP részérõl Répássy Róbert, országgyûlési képviselõ, a Fidesz megyei elnöke írták alá a megállapodást, amely magában foglalja közös jelöltek állítását, választási együttmûködést, a választott testületekben való együttmûködést és tanácskozási jogú tagok delegálását egymás vezetõ testületeibe. A megállapodás aláírására sajtótájékoztató keretében került sor, ünnepélyes keretek között. A sajtótájékoztatón az aláírókon kívül Surján László, Latorcai János és Isépy Tamás is felszólaltak.

Barankovics emlékülés

A megállapodás aláírását ünnepség követte a Borsod megyei Közgyûlés dísztermében, Barankovics István születésének 95. évfordulójára emlékezve. Az ünnepi megemlékezést Varga László beszéde nyitotta meg és felszólalt Barankovics szülõvárosának képviseletében Polgár város alpolgármestere is. A Demokrata Néppárt egykori fõtitkárának szülõházán ma emléktábla örökíti meg emlékét és a város fõterét Barankovics térnek nevezték el.

A Rapcsák - "ügy"

Végsõ kifejlet felé tart Rapcsák András és a helyi önkormányzat szembenállása. Számtalan feljelentés, hatósági részrehajlás, sajtóhadjárat, helyi méregkeverés sem tudta megrendíteni Rapcsák Andrást és táborát. Miután az ügy - megjárva az Alkotmánybíróságot is - a Parlament elé került, az önkormányzat sürgõsen feloszlatta önmagát és így végre új önkormányzati választás lesz december 3-án Hódmezõvásárhelyen, miközben a pereskedés még novemberben is folytatódik a bíróságon.

Helyi szinten minden, zavarosban halászgató érdekcsoport, klikk, önjelölt keresi a Rapcsák András legyõzésére alkalmasnak látszó új arcot. A jelek szerint az FKGP állt most a mozgalom élére, a városban ismert jelöltet talált a Mezõgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárának Mucsi Imrének személyében. Az egyébként egymással is szembenálló legkülönbözõbb pártok kötnek szövetséget: így például az FKGP és a Történelmi Kisgazdapárt az MDF az MSZP és az SZDSZ, valamint a Rapcsákkal szembenálló, feloszlatott helyi Fidesz a "nemzeti egység" jegyében, mind az MSZMP egykori tagja, Mucsi Imre mögött tömörülnek. Sajnálatos, hogy ezt a problémát vagyis, hogy az FKGP egyáltalán nem finnyás, ha érdekeinek szolgálatába állíthatja az egykori MSZMP-tagokat - éppen egy igen kétes figura, a vesztegetésen rajtakapott Székely Zoltán FKGP képviselõ tette szóvá, szorult helyzetében.

Környezetvédelem

A környezetvédelmi tárcát az FKGP kapta meg és Pepó Pál minisztersége idején naponta lehetett hallani a tárca körüli visszásságokról. Sajátos helyzet, hogy Pepó utóda, Ligetvári Ferenc - akivel szemben azt hozták fel kifogásként, hogy '94-ben még MSZP-képviselõjelölt volt, - kellett, hogy hozzálásson a rendteremtéshez. Ennek terepe a Környezetgazdálkodási Intézet, amelynek fõigazgatóját, Endrédy Istvánt, aki az MKDSZ fõvárosi képviselõje, elsõk között távolították el a kisgazdák a választások után. Nyilván okuk volt rá, mert Pepó pártfogoltjainak kétéves mûködése után most arról írnak a lapok, hogy "az államháztartásnak különösen nagy kárt okozó, bûnszövetségben elkövetett sikkasztás, hûtlen kezelés gyanújával vizsgálatot kezdeményez a Környezetgazdálkodási Intézet korábbi irányítói ellen" a legújabb fõigazgató. Több százmilliós vagyonról és kárról van szó, "ezért és nem FKGP-s kötõdésük miatt" kellett néhány vezetõt elmozdítani. Sajnos mindez az FKGP palástja alatt történik.

Endrédy István most erkölcsi elégtételt kaphat méltatlan mellõzése miatt. Egyébként Endrédy Istvánt néhány hete nevezték ki a MÁV Rt. elnökévé. Egy másik, eddig mellõzött kereszténydemokrata politikus, Péter Mihály pedig, aki régebben az MSZOSZ keresztény tagozatának megszervezésén fáradozott, most a MÁV vezérigazgató-helyettese lett.

A Fidesz és az EPP

A Fidesz MPP az Európai Néppárt (EPP) felé

Hónapok óta egyre gyakrabban felröppentett média-csemege volt, hogy a Fidesz MPP a Liberális Internacionáléból kilépve a kereszténydemokratákat és konzervatív pártokat tömörítõ Európai Néppártba készül. Szeptember 30-án ez a lehetõség valósággá változott, amennyiben a Fidesz választmánya egyhangúlag megszavazta ezt a lépést. Most már csak a Fidesz kongresszusának kell jóváhagynia, az EPP-nek pedig befogadnia az Európai Unióba törekvõ az ország legnagyobb kormánypártját. (Miután a Fidelitas már alakulásakor az EPP-hez csatlakozott, az MKDSZ pedig egyesületi jellege ellenére már egy éve tagja az EPP-nek.)

Tudni kell azonban, hogy az EPP teljes jogú tagja csak Európa Uniós ország pártja lehet. A társult tagság azonban semmiben sem különbözik a tagságtól, csak az elnevezésben, a megfigyelõknek (MDF, MKDSZ) nincs szavazati joguk a szervezetben. Az EPP döntése november 9-én várható.

Mi szólt a Fidesz ilyen irányú lépése mellett?

Értékek és érdekek egyaránt. Érdekek: A Liberális Internacionálénak közel sincs akkora szerepe az Európa Parlamentben, mint az Európai Néppártnak, amely a legnagyobb tömörülés az EU közgyûlésében. Ez komoly támogatást adhat EU-tagságunkhoz, annak külpolitikai és gazdasági következményeivel, jobb kapcsolatokat és több pénzt jelent. A nemzetközi baloldallal szemben is támaszra számíthatunk. Gondoljunk csak az Ausztria elleni EU-blokádra, amely az osztrák szocialisták érdekeinek védelmét szolgálta ki, végül mégis csõdöt mondott.

De az értékek szerepe legalább olyan erõs, mint az érdekeké. A liberalizmus mára világszerte kiüresedett, értékei átmentek a konzervatív és néppárti táborba. Nálunk a liberalizmust az SZDSZ teljesen lejáratta. A rendszerváltozás utáni években a Fidesz azért sem csatlakozhatott az akkori néppárti tömörülésekhez, mert ott akkor az Antall-kormány pártjai voltak. A Fidelitas viszont mutatta az utat a Fidesznek is. Ne feledjük el, hogy az MKDSZ-nek a Fideszhez fûzõdõ kapcsolata azzal az eredménnyel járt, hogy kereszténydemokrata eszmeiséget és szociális programot vitt (illetve tett hangsúlyosabbá) a Fideszbe. A Fidesz mérsékelt gyûjtõpárttá, néppártá vált. Tagjai, vezetõi közül egyre többen vallanak és támogatnak kereszténydemokrata értékeket. A legjobb bizonyíték erre maga a kormányprogram.

Isépy Tamás Miskolcon éppen arra hívta fel az együttmûködés miatt aggodalmaskodók figyelmét, hogy az MKDSZ eszmeisége milyen mértékben hatott máris a Fideszen belül.

Az MKDSZ álláspontja a jobboldali egyesülés ügyében

A Fidesz EPP döntése ismét felelevenítette azt a régibbi aggodalmat, amit egyesek vádként is felhoztak, hogy a Fideszben való szereplésünk az MKDSZ teljes arculatvesztéséhez és beolvadásához vezet. Éppen ezért emlékeztetni szeretnénk az MKDSZ 1999. július 3-i közgyûlésének állásfoglalására, amely teljes terjedelmében olvasható a Kereszténydemokrata Hir-Lap 99. július 5-i, 6-os számában.

Eszerint az MKDSZ "messzemenõen támogatja a konzervatív, kereszténydemokrata és nemzeti szabadelvû értékrendek érvényesítését vállaló jobb-közép pártok összefogását, mert csak így valósítható meg a polgári kormányzás folyamatossága és a polgári Magyarország megteremtése. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség kétoldalú szerzõdések megkötésével kívánja elõkészíteni az egységesülést. Az egységes jobb-közép párt megvalósulásáig megtartja önállóságát és egyenlõ közelségben kíván lenni minden rokon csoportosulással."

Miután jelenleg szó sincs egységes jobb-közép párt megalakulásáról, és a többi párt féltve õrzi önállóságát. Az MKDSZ is így tesz, miközben minden erejével a polgári átalakulásért és az ezt a leghatékonyabban megvalósítani képes uniópártért küzd. Nem árt emlékezni arra sem, hogy milyen következményekkel járna a jelenlegi jobboldal megbontása vagy meggyengülése a következõ választások utáni idõben!

A kormány mûködése

Az ellenzék állandó össztüze a kormánnyal és az azt támogató szervezetekkel szemben sokak figyelmét elvonja azokról a hatalmas eredményekrõl, amelyek nem valamiféle kézzelfogható juttatásokban, hanem súlyos veszélyek elhárításában rejlenek.

Ki kell ezek közül emelnünk a közlekedési blokád elhárítását. Az ellenzék nem adta volna egy vak lóért, ha sikerül a benzinárak emelkedése miatti nyugtalanságból egy hatalmas, reményük szerint kormánybuktató blokádot provokálni. A kormány, név szerint elsõsorban Nógrádi László miniszter, sikeres tárgyalások útján elhárította a várható zûrzavart, miközben körülöttünk Európa-szerte heteken át úttorlaszok zártak el országokat, városokat és súlyos üzemanyaghiány lépett fel. Nem árt a folyton elégedetlenkedõket figyelmeztetni, hogy mitõl menekültek meg! Hiszen azt, hogy életük zavartalanul folyik, ahelyett, hogy megbénult városokban futkosnának napi szükségleteik után, nem veszik semmibe.

Ugyanez vonatkozik a szerbiai, forradalommal és belsõ háborúval fenyegetõ helyzetre is. Sokan nincsenek tudatában, mit jelentett volna egy újabb háború odaát. Nem kisrészt a magyar kormány által a szerb ellenzéknek hónapokon át nyújtott lehetõségeknek köszönhetõ, hogy sikerült végre a háborús bûnös, tömeggyilkos Milosevics-maffiát eltávolítani. Tessék emlékezni rá, hogy a tavalyi háború óta a szerb ellenzék hányszor volt kénytelen Szegeden tartani megbeszéléseit, a lakosság csak magyar forrásokból szerezhetett igaz információkat és mennyi segélyt kapott a határon át.

Ugyanez vonatkozik az osztrák válságra is, amelyben végül igazolódott a magyar kormány barátságos magatartása az osztrák kormány iránt. Mennyit támadták a miniszterelnököt, amiért szóba mert állni a szocialisták által kirekesztett osztrák kormánnyal. Végül, csak úgy, mint elõzõleg a horvát kormány esetében is, a magyar kormány álláspontja igazolódott.

Ellenzéki hírverés

Ugyanez a helyzet számtalan ellenzéki rágalommal is. Kovács László vagy Kuncze Gábor a parlamentben unalomig ismételget egy litániahosszúságú rágalomsort, amelyet a média azonnal közöl, miközben egyetlen állításuk sem igaz, kezdve attól, hogy nem épül autópálya, egészen a folyton csökkenõ jövedelmekig és emelkedõ adókig.

Az itthoni rágalom-litániáknál is szomorúbb, hogy az ellenzék szégyentelenül rágalmazza külföldön az itthoni állapotokat. Hónapok óta rágódnak a roma-pecsenyén, iparkodnak a külföldi sajtót elárasztani itthoni cigányüldözésekrõl szóló álhírekkel. Egészen odáig, hogy minden rossz ügy védelmezõje, Tom Lantos, az USA képviselõházának tagja is beszállt a rágalomhadjáratba. Az ellenzék biztatására fellépett hazánk és a szomszédos országok EU csatlakozása ellen, az állítólagos cigányüldözések miatt. Ez különösen azért visszatetszõ, mert nem csak a "visegrádiak", de még az EU ügyeibe is be próbál avatkozni. Varga László hosszú nyílt levélben utasította vissza "Tom" Lantos beavatkozását, számos ténnyel cáfolva hazugságait.

A legújabb botrányt Demszky fõpolgármester provokálta Pekingben, amikor a kínai politikusokat a négyes metró históriájával untatta és sértõ megjegyzéseket tett a magyar miniszterelnökre. A közismerten zárkózott és udvarias kínaiak meg is ütköztek Demszky bizalmaskodásán.

Az eset persze kiszivárgott és ezek után tarthatatlan, hogy ilyen emberek felelõs posztokon agitáljanak az ország érdekei ellen külföldön. A fõvárosi ellenzék nevében Deák András, az MKDSZ nevében pedig Surján László lemondásra szólították fel Demszky fõpolgármestert.

Remélhetõleg lecseng majd az "olajbotrány" is, a zavarosan viselkedõ Pallag bizottsági elnök sajnos teljesen rossz irányba terelte a valóban súlyos tények körüli vizsgálódást. A valóságos csalók és üzérek helyett jobboldali politikusokat kevert gyanúba, az ellenzék és az olajmaffia érdekét szolgálta az igazság kiderítése helyett. Egy bírósági ítélet már el is marasztalta Pallagot a belügyminiszterrel szembeni rágalmak miatt. Az azonban továbbra sem világos, bíróság elé kerülnek-e a tényleges bûnösök.

Az ellenzék belsõ vitái

Novemberben tartják az MSZP tisztújító kongresszusát és ennek kapcsán – régi "szocialista", vagyis kommunista hagyomány szerint - feltárulnak az eddig gondosan rejtegetett belügyeik. "Három tenor"-nak nevezi a média a vezetésért vetélkedõ Kovács Lászlót, Hornt és Németh Miklóst. A jelek szerint nem váltak be a szocialistáknak egy idõben Némethhez fûzött reményei, elvesztette országos imázsát. Kiderült, amit tudni lehetett volna, hogy megrekedt az egykori MSZMP gondolatvilágában, politikai és agitációs színvonalán, nincs programja, mondanivalója, õ is a kormány szidalmazásával próbál híveket szerezni. Ezen a téren azonban a jelek szerint Kovács László sikeresebb, mármint a kormánnyal egyébként is hagyományosan szembenállók körében. Ez a kör azonban már nem bõvíthetõ. Horn felett pedig még a szocialisták véleménye szerint is eljárt az idõ. Az azonban elképzelhetõ, hogy Hornt eltávolítva Kovács és Németh megosztják a feladatokat, egyikük a pártvezér lesz, a másik a miniszterelnök jelölt.

A szocialisták egyébként tartják pozícióikat, míg az SZDSZ hanyatlása egyre nyilvánvalóbb. Ez késztette Demszky Gábort arra, hogy legalább látszólag fellépjen a liberálisok mindentudónak hirdetett "kemény mag"-jával szemben. Pedig õk csak azt akarták, hogy Demszky állítólagos népszerûségét meglovagolva, élükön Demszkyvel, újra fontos politikai tényezõvé váljanak. Demszky azonban egyedül akarja a sikert kivívni, ezért az egész SZDSZ vezetést lemondásra szólította fel és maga, egyszemélyes vezetõként akarja átszervezni az SZDSZ-t.

A közvélemény

Az ellenzék belsõ vitáiból valami tükrözõdik, különös módon éppen , a sokak szerint ellenzéki beállítottságú Szonda Ipsos kutatásaiban. Míg a tárgyilagosnak Tartott Gallup és Tárki adatai szerint szeptemberben változatlanok maradtak a pártok közötti erõviszonyok - amelyeket elõzõ számunkban közöltünk - a Szonda szerint közeledett egymáshoz az MSZP és a Fidesz támogatottsága. Ha szavazókra átszámítjuk a Fidesz és az MSZP százalékait, a Fidesz 1.6 millió, míg az MSZP 1,85 millió támogatóra számíthat. Van azonban egy ellentmondás is a Szonda adataiban, ugyanis a biztos támogatók százalékában ugyanazt az MS2P-t több mint kétmillióan támogatnák. Márpedig ez statisztikailag lehetetlen. A Szonda tehát valahol elszámolta magát. Ugyancsak a Szonda szerint erõsen megváltozott a népszerûségi lista helyezési sorrendje. Göncz Árpád már nem szerepel. A verhetetlen második, Demszky az ötödik helyre csúszott le. Az élen természetesen Kovács László áll, az ország végsõ reménysége a nagy szorongattatásban, de második Mádl Ferenc, harmadik Dávid Ibolya, negyedik Martonyi János. Orbán Viktornak pillanatnyilag a 13. hely jutott. Megelõzi õt Magyar Bálint, Kuncze és Horn is, nem beszélve az "igen népszerû" Szili Katalinról, aki messze a legkevésbé ismert politikus a Szonda szerint. Viszont népszerû!? (Meglepõ az is, hogy a legnépszerûbb Kovács László is jóval kevésbé ismert legtöbb politikustársánál.)

A néhai KDNP

Nagy megütközést váltott ki az a közlemény, hogy Giczy György az MSZP-vel közösen kíván keresztényszocialista platformon együttmûködni. Németh Miklósnak tett hûségnyilatkozatai után felkereste Kovács Lászlót, az MSZP székházban. A tényt még a baloldali sajtó is vegyes érzelmekkel taglalta, hiszen ami a politikában annak idején az MSZP bélyege volt, vagyis hogy a vele való szövetkezés "a halál csókja" - amint ezt az SZDSZ sorsa példázza - most Giczyre vonatkozhatik. Vele szövetkezni legalább annyira a halál csókja. Így ebben a közeledésben két furcsa puszi csattanna el. Egyelõre az MSZP vissza is hõkölt. Október 15-án Gicsy ismét kifejtette, hogy reménye az MSZP. A mai koalíciót, annak bolsevik volta miatt, le kell váltani.

Kovács meghívta Giczyt illetve Bartókot a Szocialista Internacionálé hivõ tagozatának Budapesten rendezett konferenciájára. Maga a szervezet talán nem is annyira fából vaskarika, mint amennyire szemünkben és a hazai szocialisták ismeretében látszik. Nyugaton nem ritka, hogy több hívõ ember, például szociális indítékokból, a szociáldemokrata pártot támogatja.

A rendezvény azonban - programjából ítélve meglehetõsen snassznak ígérkezik. Kovács László nyitja meg, lesz egy-két elõadás a három naposra tervezett konferencián és vita egy munkacsoportban, de leginkább csak városnézés, fogadások, ismerkedési rendezvények töltik ki az idõt.

Nem valószínû, hogy Giczy - ha elmegy, de nem szeret nemzetközi rendezvényekre járni, mert ott idegenül beszélnek - Tony Blairrel találkozik majd. Leginkább csak Vankó Magdolnával, az MSZP hívõ tagozatának volt elnökével, akit III/III-as leleplezõdése után egy megyei hírlap fõszerkesztõi székébe vontak vissza. Így szépen elbeszélgethetnek majd keresztény etikai és sajtóetikai kérdésekrõl.

A Kovács-Giczy találkozó után a törvényes KDNP ügyvezetõ elnöksége nyilatkozatban ítélte el Giczy egész tevékenységét és a hírek szerint sokan, akik még mindig vártak valamit a KDNP-tõl, ezek után teljesen elhatárolódtak eddigi pártjuktól.

Valószínû, hogy egyszer, a tKDNP nyilatkozata szerint már csak a tehetetlen magyar igazságszolgáltatás és a felelõtlen pénzügyi kezelés kegyelmébõl tengõdõ - párt mûködésére és kasszájára mégis egy bírói ítélet tesz lakatot.

Ki kell végre mondanunk, hogy súlyos tragédia mindez a magyar keresztény közélet és mindazok számára, akik megpróbáltak tenni valamit a végzetes folyamattal szemben. De hogyan néznek tükörbe mindazok, akik akár tájékozatlanságból, akár ilyen-olyan elfogultságból, ha csak idõlegesen is, tûrték, vagy segítették a visszaélésekig és törvénytelenségig fajuló állapotokat, "keresztény" cégér alatt ?

Hírek, események

Szeptemberben újra megélénkült a közélet. Szeptember 29-én megtartotta elsõ õszi összejövetelét a Széchenyi Kör. Lévai Viktória Petõfi-versekbõl álló mûsora után Harrach Péter miniszter a kereszténydemokrácia hazai érvényesülésérõl beszélt. Bejelentett az Ifjú Kereszténydemokraták Szövetségének (IKSZ) közeli megalakulását és hangsúlyozta, hogy a hagyományos kereszténydemokrata értékek, a perszonalitás, szolidaritás és szubszidiaritás nem vesztették értéküket. Semjén Zsolt h. államtitkár a keresztény-nemzeti erõk összefogásának fontosságát hangsúlyozta, õsbûnnek nevezve, hogy a KDNP ezt elutasította. Gyürk András, a Fidelitas elnöke a közéleti emberek generációiról, közöttük a legfiatalabbak, a 90-ben színre lépõk jellegzetességeirõl beszélt. A fiatalok a kereszténydemokráciában a jövõ útját látják.

Október 4-én Óbudán is Széchenyi Kör alakult, Szabados Pál, helyi MKDSZ elnök; és mások kezdeményezésére. Az összejövetelen jelen volt Tarlós István polgármester. Elõadást tartott Varga László és Semjén Zsolt.

Ugyancsak október 4-én kezdte az õszi évadot a Pro Patria Összefogás a Kereszténydemokráciáért Egyesület, a budai Szt. Imre Gimnáziumban. Latorcai János, a Gazdasági Bizottság elnöke "Fejlõdõ gazdaság - növekvõ élettér" címmel, Sasvári Szilárd a médiáról és a nemzeti kultúrpolitikáról, Tirts Tamás Demszky presztizs-döntéseirõl, azok következményeirõl tartottak elõadást. (Sasvári és Tirts, a Fidesz MPP országgyûlési képviselõk az MKDSZ-nek is tagjai.)

Október 6-án a Gellért szálló teaszalonjában Nemeskürty István tanár úr mutatta be Csépe Béla EZREDFORDULÓN címû verseskötetét. A szerzõ kötetét azoknak ajánlotta, akik részére a millenniumi zászlót átadhatta. Csépe Béla október 21-én Ónodon, 23-án pedig Mohácson mondott ünnepi beszédet.

DL.

Ismételten közreadjuk a Szövetség címeit és telefonszámait:

Elnök: Surján László, Budapest, 1054 Széchenyi rpt. 19. ( 441-5886, fax: 441-5464
E-mail: laszlo.surjan@fidesz.parlament.hu

Ügyvezetõ titkár: Nógrádi László, Budapest, 1358. ef. 2. (441-5839, fax: 441-5856
E-mail: laszlo.nogradi@fidesz.parlament.hu

Naponta friss információkat közöl internetes újságunk, a Magyar–Hon–Lap. Kérjük, hogy internethez hozzájutó tagjaink rendszeresen olvassák és tájékoztassák az ott kapott ismeretekrõl környezetüket is.

Címe: http://mkdsz.hungary.cc

A Magyar-Hon-Lap rendszeresen tudakolja olvasói véleményét. E-mail címmel rendelkezõ tagjaink az mkdsz@elender.hu címre küldjenek egy levelet, hogy lássuk, kiket tudunk a kapcsolattartás e gyors módjával információval ellátni.

A honlap olvasói megmutathatják pártpreferenciájukat. Nem meglepõ, hogy körükben a Fidesz vezet, az SZDSZ 0 százalékon áll. Ebbõl a szavazólapból kiderül, olvasóink között van szocialista, van munkáspárti, KDNP-s és van miépes, fórumos és kisgazda is. Az ilyen szavazási hajlandóságot mutató mérést természetesen nem lehet közvélemény-kutatásnak tekinteni.

Surján László
Magyar Nemzet 2000. szeptember 19.

Kiadja: Felelõs szerkesztõ: Postacím:

a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség és a  Fidesz Magyar Polgári Párt országgyûlési frakciójának kereszténydemokrata csoportja  Dessewffy László  Tel: 441-5886 fax: 441-5856 Nógrádi László, Budapest, 1358. Pf. 2.