Anyanyelvünk rovására egyre gyakrabban, idegen szavakat használunk. Az idegen nyelvi környezetben élő magyarokat az otthoniaknál még nagyobb mértékben érinti a nyelvkeverés betegsége. Ennek gyógyítására, az évezredforduló sugallta nemzetmentő törekvéseink között egyre erőteljesebben megmutatkozik az a nyelvünket tisztító igyekezet, amit a svédországi -, tágabb körben pedig a skandináviai magyaroknak a saját és az utánunk jövők érdekében is támogatniuk érdemes.

" Életteli, szívünket megérintő, lelkünkhöz szóló ősi szavaink kapcsolatot teremtenek két ember között. Általuk megértjük, megérezzük egymást. De ez csak akkor történhet meg, ha őszintén, nyíltan vállaljuk önmagunkat a másik, és mások előtt. Amennyiben erre nem vagyunk képesek, akkor óhatatlanul előfurakodnak az énidegen, palástoló, idegen szavak. Tetézik álarcunk vastagságát, s eltávolítanak a többi embertől. Ezt az élményt átéltem, és a különbséget megtapasztaltam a saját bőrömön. Immár érzem, tudom, mire képes nyelvünk ereje. Megváltoztatja az embert, megtisztítja, s meggyógyítja kapcsolatait. Így vált bensőmmé, szívügyemmé a tiszta magyar nyelv." (Tar Anita, lélekgyógyász)

Az idézet a Molnos Angéla: Magyarító könyvecske című, nagysikerű kézikönyvének harmadik kiadásában olvasható. De idézhetnénk a nyelvünk tisztítását igenelők népes táborából Orbán Viktor miniszterelnök figyelmeztető szavait, aki maga is használja Molnos Angéla könyvét.
" Helyes, ha a Miniszterelnök odafigyel arra, mit is beszél. Ez egyébként sem árt, de a nyelv szempontjából is jót tesz, és az sem árt, ha arra is odafigyel, hogy hogyan teszi mindezt. Esetleg erre intheti a munkatársait is".

Nyelvjavító igyekezetünk során használjuk az említett könyvön kívül Pintér Jenő félévszázados nyelvtisztító szótárait és az 1993-ban kiadott Sztranyiczki Mihály - Tar Károly által összeállított romániai magyar nyelvjavító szótárat.

Közösen könnyen összegyűjthetjük azokat a sűrűn használt, divatos, önkéntelenül is magyar beszédünkbe kevert svéd és angol szavakat, amelyek anyanyelvünket, svéd nyelvünket, angol tudásunkat is szegényítve és kisebbítve, a csak kevesek által értett zagyvanyelvet éltetik. A Lundi Lapban és a Magyar Ligetben, a dél-svédországi magyarok családi lapjában már évekkel ezelőtt beindult gyűjtést most a világháló segítségével kívánjuk folytatni.

 A tiszta magyar nyelv használatára erőszakkal senkit sem kényszeríthetünk, de példát mutathatunk az igényességre. Szószedetünk célja csupán annyi, hogy megfontolásra késztessen, hiszen egyik-másik idegen szó helyet anyanyelvünk gazdag tárházából számos megfelelőbbet használhatunk, amelyekkel változatosabban kifejezhetjük gondolatainkat. A gyűjtők amellett, hogy a SVÉDORSZÁGI MAGYARÍTÓ SZÓSZEDET, később pedig a SKANDINAV MAGYARÍTÓ KISKÖNYV - reményeink szerint népes - szerzői táborának tagjainak sorába lépnek, gyarapodnak azzal is, hogy nyelvhasználatuk tudatosabbá válik, meggondoltabban fogalmaznak, tömörebben, jobb magyarsággal beszélnek majd.

Kérjük, bővítse, egészítse ki a környezetében gyakran hallott idegen kifejezésekkel az alábbi szószedetet. (2000 címszó) A szószedet letölthető a www.hunsor.nu címről. Sokszorosítását és terjesztését ajánljuk és engedélyezzük.

Tar Károly
a SZMOSZ
Anyanyelvünk Alapítványa irányító testületének   tagja,
a Lundi Lap és a Magyar Liget szerkesztője

Kormos László
a HUNSOR főszerkesztője

Használja a világhálót: tar@ebox.tninet.se
Postacím: Tar Károly, Landsdomarev. 1, 222 40 Lund.

Tar Károly
SVÉDORSZÁGI MAGYARÍTÓ SZÓSZEDET*

Vissza a kezdőlapra