"Röviden
csak annyit, hogy a már régóta várt jelentés magyar szempontból sokkal
pozitívabb, és sokkal keményebb hangvételű, mint amilyennek korábban gondoltuk.
A bemutatására összehívott sajtótájékoztatón megjelent Ecaterina
Andronescu
tanügyminiszter asszony is, hogy helyben próbálja cáfolni a jelentés megállapításait.
Hogy ez mennyire sikerült, az ezután derül ki.
A jelentés nagyon terjedelmes, ezért nem volt hely és idő, hogy minden vonatkozására külön kitérjek. Ami kimaradt és fontos: Andreescuék egyértelműen kijelentik, a magánházaknál zajló délutáni magyartanítás nem esik az oktatási törvény hatálya alá. Következésképp nem szükségesek a követelt jóváhagyások."
Emberjogi
szervezetek jelentése a moldvai csángókról
Leleplezték
az irányított asszimilációt
Meg kell állítani a moldvai csángómagyar közösség asszimilációját, és el kell ismerni a közösség nemzeti kisebbségi státusát - fogalmazta meg jelentésében a Romániai Helsinki Emberjogi Bizottság és a Pro Európa Liga.
Példátlan határozottsággal foglalt állást a moldvai csángómagyarok asszimilációjával és megfélemlítésével szemben két tekintélyes romániai emberjogi szervezet. A Romániai Helsinki Bizottság (APADOR CH) és a Pro Európa Liga aktivistái decemberben látogattak el Bákó megyébe, hogy a helyszínen ellenőrizzék a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által sérelmezett jelenségeket. A témával kapcsolatos dokumentumokat és a helyszíni szemle tapasztalatait összefoglaló jelentést tegnap mutatta be Bukarestben Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke és Smaranda Enache, a Pro Európa Liga társelnöke. Jellemzi a téma súlyát, hogy Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter is fontosnak érezte, hogy jelen legyen a sajtótájékoztatón, és megpróbálja ellensúlyozni a jelentés megállapításait. Az emberjogi szervezetek jelentésükben megerősítették, a moldvai csángómagyar népcsoportra megfontolt szándékú asszimilációs nyomás nehezedik. Az asszimilációs politikában a helyi hatóságok, a Belügyminisztérium és a sajtó mellett a római katolikus egyház is részt vesz. Megállapítják, az egyház autonómiája nem elég ok arra, hogy a templomokban ne érvényesüljenek az alapvető emberi és kisebbségi jogok. Különösen veszélyesnek tartják azt a pszichikai nyomást, mely az iskolákban a gyermekekre nehezedik.
A dokumentum részletesen beszámol azokról a kísérletekről, amelyeket a csángómagyar közösség az anyanyelv oktatásának a bevezetésére tett. Megállapítja, a 2000-es kormányváltást megelőzően az Oktatásügyi Minisztérium rendeletekkel próbálta segíteni ezt a folyamatot. A központi erőfeszítéseket azonban következetesen aláaknázták a helyi és megyei hatóságok.
A jelentés részletesen ismerteti az Európa Tanács csángó-ügyben megfogalmazott ajánlásait. Megállapítja ezek jóhiszemű alkalmazása megállíthatná az asszimilációt. A strasbourgi román delegáció vezetője, Gherorghi Prisacaru szenátor kijelentéseiből azonban azt a következtetést vonja le, hogy az asszimilációs szándék töretlen. Megállapítja, a csángó nyelvet mindenképpen óvni kell, és ezt nem befolyásolhatja az a vita, mely a csángók eredetéről zajlik.
A két emberjogi szervezet azt szorgalmazza, ismerje el az állam a csángómagyar népcsoport nemzeti kisebbségi státusát. Mint megfogalmazzák, ez lehetővé tenné, hogy a népcsoport a 2004-ben esedékes parlamenti választásokon képviselőt juttasson a bukaresti törvényhozásba, és képviseltesse magát a Kisebbségi Tanácsban. Rendkívül fontosnak tartják, hogy a közelgő népszámláláson a csángómagyarok szabadon vallhassák meg identitásukat. Tekintettel a korábbi népszámlálások rossz tapasztalatára szükségesnek tartanák, hogy a csángómagyar szervezetek előzőleg felvilágosító kampányt tartsanak a csángó falvakban, és felügyeljék a népszámlálási biztosok munkáját.
Ecaterina Andronescu román oktatási miniszter határozottan visszautasította a jelentés alapját képező beszámolókat. A miniszter asszony szerint a panaszok nem az egész csángó közösségtől, hanem egyetlen szervezettől, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől érkeznek. Andronescu arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövetséget a magyar kormány finanszírozza. A magyar oktatási tárca a szövetségen keresztül középiskolás diákokat toboroz, akiknek magyarországi ösztöndíjat ad, s a Magyarországon kapott oktatás után visszaküldik őket szülőföldjükre. "Romániának nem érdeke, hogy a térségben feszültséggóc alakuljon ki" - hangsúlyozta a miniszter asszony. Leszögezte azonban, hogy az ország területén a törvényeket és nem egyes csoportérdekeket kell tiszteletben tartani. Andronesu közölte, a tárca a közelmúltban tudományos bizottságot állított fel, s a szociológusokból, történészekből, nyelvészekből és néprajzkutatókból álló csoport a bukaresti egyetem rektora vezetésével állapítja majd meg, hogy a csángók román vagy magyar eredetűek-e.
Gabriel Andreescu a Krónikának nyilatkozva úgy vélekedett, a jelentés ahhoz biztosan hozzá járul, hogy az Oktatási Minisztérium nagyobb gondot fordítson ennek a kérdés megoldására. "A miniszter asszony bizonyos prekoncepciókkal jött a sajtótájékoztatónkra. Tézisei között ilyenek is szerepeltek, hogy <a román nép toleráns>, vagy <nem elfogadható, hogy Románia területén mások szabják meg a törvényeket>. Ezek a kijelentések rossz fényt vetnek a minisztérium hozzáállására. Azt hiszem azonban nehéz dolga lesz a miniszter asszonynak, ha a jelentésben foglalt adatokat próbálja megcáfolni" - jelentette ki Gabriel Andreescu.
Krónika
