A második félidő

Az az ember, aki megbukik az érettségi vizsgán, jobban teszi, ha azonnal nekiveselkedik a tanulásnak, hogy az őszi pótvizsgája jól sikerüljön, aztán érettségivel a háta mögött már ráér végiggondolni, hogyan kerülhette volna el ezt a helyzetet.

A hasonlat nyilvánvaló, de igazságtalan. A kormány-koalíció nem bukott el semmifajta vizsgán, hiszen mindössze arról van szó, hogy az első félidő végén nem vezet. A sport iránt érdeklődők tudják, hogy a két félidős játékokban nehéz az első félidő eredményéből megjósolni a végeredményt.

Mik az első félidő legfontosabb eredményei?

1. Eldőlt, hogy mindössze két számottevő politikai erő létezik Magyarországon. Azok a próbálkozások, amelyek e két nagyon kívül akartak fölépülni, rendre elbuktak. Mindössze azok számára nyílt tér, akikről nyilvánvaló volt, hogy szoros együttműködésre készek vagy a Fidesz-szel vagy az MSZP-vel. Noha a MIÉP egyszer már kintről beverekedte magát a parlamentbe, nagy kérdés, hogy ez még egyszer megismételhető-e? Hasonlóan, sőt még inkább reménytelen helyzetben van a kisgazda párt, hiszen még az 1 %-ot sem érte el. A székház ára elúszott a kampányban, s még egy alapos tisztújítás után sem várható önkormányzati siker.
2. Április 21-én 131 körzetben kell szavazni. Arról döntünk, hogy a Fidesz vagy az MSZP irányítsa a következő négy évet. Az a párt, amelyik nyolcvanegynéhány mandátumot megszerez a 131-ből, rendkívül fegyelmezett és nehéz munkával, de kormányozhat Magyarországon. Egyik oldalnak sincs biztosítéka arra, hogy ezt az eredményt kényelmesen megszerzi, de úgy is fogalmazhatunk: mindkettőjüknek komoly esélyük van a sikerre. A döntés a legjobb helyen, a választóknál van.
3. Ha a választások első fordulója előtti közvéleménykutatások nem keltettek volna rózsás reményeket, ma a polgári oldalon senki sem lenne búskomor. A legfontosabb feladat most már - kettőt aludva az eseményekre -, hogy lógó orrokat és remegő lábakat ne lehessen látni a mi oldalunkon. Olyan csapat, aki akár csak az utolsó pillanatban győzni tudott, sok volt már, de senkinek sem sikerült a bravúr, ha vesztett reménnyel indult csatába.
4. A közvéleménykutatók hozzákezdtek a bizonyítvány megmagyarázásához. A Gallup nálunk is már idézett elemzése rávilágít az MSZP kampány egy sajátos elemére. Ők, talán egy kicsit saját életérzésüket kivetítve, addig állították, hogy az emberek félnek Magyarországon, hogy sokan tényleg félni kezdtek. Így egy olyan érzelmi szálon tudtak haladni, amellyel szemben az észérveknek nincs ereje. Ehhez hozzátehetjük még, hogy mivel a kormány tetteiben nehéz volt hibát találni, a stílust vették célba, forgatták ki, és a Fidesz-vezetők jellegzetességeit átértelmezték. Így lett diktátor-jelölt Orbán Viktorból is, hogy a Kövér Lászlóval történteket már ne is emlegessük, pedig a verőlegények, körömletépők nem a mi oldalunk politikai ősei között szerepelnek.
5. A következő napokban még jobban hangsúlyozni kell, hogy a bérből élő, alacsony fizetésű emberek érdemi támogatásra csak a Fidesz-MDF koalíciótól számíthatnak. Mi vagyunk készek szembeszállni a nemzetközi tulajdonlású energia-szolgáltatókkal és infláció alatt tartani a gáz, a villany és a gyógyszerek áremelkedését. A szocialisták már most beszélnek az állami tulajdon további eladásáról (Richter, MOL részvények) és egy százalékos vezetésük hírére máris árfolyamemeléssel reagált a tőzsde. Mi azt reméljük, hogy a nagytőke politikai érdekeit képviselő MSZP „részvények” ára csökken április 21-én.

Surján László

Vissza a kezdőlapra