2003. augusztus 09. szombat 22:51
Boldog XI. Ince pápa három üzenete
Az Álmok Álmodói kiállításon nem szerepelt a kapucsino. Ugyanis nem magyar ember találta ki. Egy XVII. századi olasz szerzetesé, Aviánói Márké az ötlet. Nem szerette az erős feketekávét, ha ezzel kínálták, tejet, kakaót tett bele.
Szerzetes voltát sosem tagadta. Pápai diplomata korában is „a kapucinus” mondták róla. Így lett a sokak által kedvelt ital neve kapucsino.
Boldog XI. Ince budai szobrának talpazatán Francesco Buonvisi bíboros mellett egy másik alak is látható a jobb oldalon. Aviánói Márk, a kapucsino feltalálója. De nem ezért került fel a szoborra.
A pápa küldötteként sokat tett a török kiűzéséért, hazánkért. Jól ismert minket, hiszen gyalogszerrel járta be Magyarországot. Elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a Szent Liga megalakult és eredményesen vette fel a harcot a törökkel. Első üzenet: A nagy vezéregyéniségek korszakos tervei is csak akkor valósulnak meg, ha vannak hűséges és fáradhatatlan munkatársaik. Vállaljuk mindannyian a ránk eső részt.
XI. Ince pápát és
Aviánoi Márkot ma egyaránt a boldogok közé sorolja a katolikus egyház.
Mindketten Európa lelki megújulását kívánták és mindent ezért tettek. Tudták:
Európának össze kell fognia, ha békés fejlődést akar. Csak közösen lehet erős.
Európa fejedelmei viszont széthúztak. Az Egyház szava, tekintélye kellett az
összefogáshoz. Többek között ezért is igaztalan és történelmietlen, hogy
Európa szellemi gyökereiről szólva egyesek nem akarják meg sem említeni a
kereszténységet. Keserves következménye lett mindig annak, ha az európaiak
elfordultak vallásuktól. A bővülő, egyre nagyobb feladatokra vállalkozó modern
Európa számára is az a legfontosabb, hogy szilárd alapra, vallásra és
erkölcsre építkezzék. E gondolat kapcsán már idéztem az ugyancsak boldoggá
avatás előtt álló Robert Schumannt, Európa Atyját: a demokrácia vagy
keresztény lesz, vagy nem lesz. XI. Ince pápa második üzenete számunkra: az
Európai Unió jövendő polgáraiként ne feledjük, sőt inkább erősítsük
földrészünk keresztény jellegét.
Európa lelki megújulása XI. Ince pápa számára nem volt elképzelhető úgy, hogy a földrész megosztott és ráadásul a török által megszállt területek állandó fenyegetettséget jelentenek a keresztény államok számára. Ahhoz hogy a valós megújulás, a szellemi, lelki, gazdasági felemelkedés bekövetkezzék meg kellett szabadulni a korrupt, gátlástalan török hatalomtól. Ezen a téren – lett légyen bármennyire szentéletű is a pápa – nem a kiengesztelődést, az árkok betemetését, a megbocsátást hirdette, épp ellenkezőleg, a török teljes kiűzését akarta.
Magyarországon az elmúlt évtizedben sikerrel megvalósítottuk a politikai rendszerváltást. Ennek előnyeit azonban ma elsősorban azok élvezik, akik a nagy változás előtt is az ország urai voltak. Ma már nem szónokolnak a kommunizmus magasztos voltáról, nem is gondolnak az immár megszűnt Szovjetunió vezető szerepére és a béketáborra. Korábban hirdetett eszméik mindegyikét feladták, csak egyhez ragaszkodnak, a hatalomhoz, amellyel nem élnek, hanem visszaélnek. Korruptak és gátlástalanok, mint a törökök voltak. XI. Ince tanításának harmadik eleme: korunk magyarországi törökjei, a késő-kádárkori nomenklatúra tagjai nem maradhatnak a hatalom birtokosai. Össze kell fognunk nekünk is, mint akkor a Szent Ligának és el kell távolítani őket a gazdasági és a politikai hatalomból.
