2005. november 15. kedd 23:22
Versnyi hazám
versgyűjtemény
Versnyi hazám – Serfőző Simon: Csak a gazdagodás
Serfőző Simon:
Csak a gazdagodás
Akit elszánttá esendőségeim
erősítettek: kiállva az országba
mások semmibevettségét,
kisemmizését beszéltem,
zaklató, zajos időtől viharzó
sorsukat, amiből én is részeltem.
Ijedt riadalmaikat mondtam,
tollászkodó megnyugvásukat, mikor
a könnyebbségek napjaira nyíló ajtókban
felsóhajthattak, míg bele nem
rázkódtak a rádöbbenésbe: pénznél,
gyarapodásnál többre nem néznek.
Csak a gazdagodás hivalkodhasson,
már megenyhülnek. Beérik kevéske
megelégedettséggel, ami nélkül a kitartás
oszlopa leroppan, s élni nem lehet.
Ám lélekben kilakoltatottan
e hazából, otthontalanul sem.
Amibe, mint görcseikbe a fák,
rég beletörődött a megalkuvás.
A lelkiismeret hozzászokik
az önáltatáshoz, ámításhoz.
S a szégyentől nem az arcuk,
csak messze az ég alja lángol.
