2005. október 29. szombat 22:39

 

A héten Strasbourgban ülésezett az Európai Parlament

 

Kedden Olli Rehn bővítési biztos bemutatta a csatlakozásra váró Romániáról és Bulgáriáról készült országjelentést. Rehn szerint mindkét ország közelebb került a felvételi kritériumok teljesítéséhez, de további lépésékre van szükség, elsősorban a közigazgatási és igazságszolgáltatási reform végrehajtása, a korrupció elleni harc, az emberi jogok és kisebbségek védelme területén. A vita ennél élesebb volt, márcsak azért is, mert épp a vitát megelőzően vetette el a szenátus a kisebbségi törtvény tervezetét.
További részletek olvashatóak az országjelentésekről itt.

Egy, a madárinfluenza elleni védekezésről, néppárti képviselő által feltett kérdés nyomán vitát tartottak kedden délelőtt az Európai Parlamentben. Markosz Kyprianou egészségügyi biztos szerint fel kell készülni egy lehetséges járványra, ugyanakkor óvott attól, hogy az európai polgárok túlbecsüljék a veszélyt és pánikba essenek. A biztos úgy véli, védekezés szempontjából az Unió tagjai a világon a legjobban felkészült országok közé tartoznak. A felszólaló képviselők elsősorban a pánikhangulat megelőzéséről és a gyógyszergyártók profithajhászásának megakadályozásáról beszéltek. E figyelmeztetés itthon is fontos, ahol a kormány azt a látszatot kelti, mintha a helyzet ura volna. Lélektanilag ez jó, de ízléstelen, ahogy kampányanyaggá alakul az ügy.

 

Még az egyik korábbi brüsszeli plenáris ülésen felkérték Barroso bizottsági elnököt és McCreevy belső piaci biztost, hogy a Parlament előtt mondják el véleményüket a lett-svéd munkaügyi vita kapcsán a szociális modellről alkotott felfogásukról. (Svédországban egy lett cég a svéd kollektív szerződésekben meghatározottaknál olcsóbb munkaerőt alkalmazott – a belső piaci biztos a lett cég álláspontjával értett egyet. Ezt többen úgy értelmezték, hogy a biztos nem tartja tiszteletben a svéd munkaügyi szabályokat.) José Barroso úgy látja, mivel a vitát egy bírósági ügy váltotta ki, helyesebb megvárni a bíróság döntését. Barroso kifejtette: az Unió támogatja a munkavállalók szabad mozgását. A kijelentéséért bírált Charlie McCreevy elmondta, az Európai Bizottság nem szól bele, milyen kollektív szerződéseket kötnek az egyes tagállamok, és hogyan szervezik a munkaerőpiacot, de a svéd mellett a lett munkavállalók jogait is meg kell védeni. Hans-Gert Pöttering néppárti frakcióvezető szerint a vita nem a szociális modellről szól, hanem az Európai Bíróság egyik eljárásáról. A néppárti képviselő úgy látja, a svéd kormány nyomást akar gyakorolni az európai intézményekre, ez pedig megengedhetetlen. A vita azért fontos, mert az EU 15-ök most kezdik felfogni, hogy mit jelent saját maguk számára a bővítés, ha érvényesül a tőke és a munkaerő szabad áramlása.

A Parlament foglalkozott az egész életen át tartó tanulást ösztönző uniós programok 2007 és 2013 közötti sorsával. Az elfogadott javaslat 757 millió euróval növelné ezen programcsomagnak a Bizottság által javasolt 13,62 milliárd eurós összköltségvetését, ezzel is ösztönözve az iskolai csereprogramokat és többek között a határokon átnyúló diák- és tanármobilitást. A diákmobilitást támogató Erasmus alprogram esetében 2007 és 2013 között 210-ről 300 euróra növelnék a diákok havi ösztöndíját. Egy másik javaslat a Cselekvő ifjúság elnevezésű program keretében az európai fiatalok mobilitását és a közöttük lévő szolidaritás előmozdítását célozza meg. A kulturális szakbizottság szerint biztosítani kell, hogy a fogyatékkal élő fiatalok is diszkriminációmentesen, egyenlő esélyekkel jussanak hozzá a program támogatásaihoz. Elfogadta az Európai Parlament azt a néppárti javaslatot, amelyben a Kultúra program 2007 és 2013 közötti költségvetését 600 millió euróra növelnék, emellett nyolcról hat százalékra csökkentenék a program adminisztrációs költségeit. Az Európai Bizottság által meghatározott célkitűzések (kultúrák közötti párbeszéd, művészek és művek nemzetközi mobilitása) mellett a parlamenti szakbizottság kiemelten támogatná az „európai jelentőségű kulturális örökséget”. A képviselők a Kultúra 2007-ből a Polgárok Európáért programba helyeznék át a náci és sztálinista rezsimek rémtetteire emlékeztető helyszínek, múzeumok és archívumok fenntartását biztosító „emlékezés helyei” kezdeményezést támogató összegeket. Ugyancsak néppárti javaslatra erősíteni kívánják a kevés tőkével rendelkező és széttöredezett európai filmipar versenyképességét. A szakbizottság véleménye szerint mindenképpen szükséges az EB által javasolt 1,055 milliárd euró a Media 2007 program sikeressége érdekében. Egyszerűsítenék a támogatások kiosztását és a filmiparban tevékenykedő kis- és közepes vállalatoknak nyújtott kölcsönök kiutalását, kiemelten támogatnák a független filmgyártókat. Egy, Pier Paolo Pasolini olasz filmrendezőről elnevezett ösztöndíjprogramot is létrehoznának a fiatal filmesek számára a képviselők.

Fontos kérdés a „szemétkereskedelem” visszaszorítása. Egy benyújtott javaslattal szemben a szakbizottsági képviselők többsége inkább a Tanács közös álláspontját fogadta el, amely szerint – összhangban az egységes piac szabályaival – el kell fogadni a „hulladékok szabad áramlását” is. Viszont a szakbizottság felvenné a potenciálisan veszélyes hulladékok listájára a hajókat és a repülőgépeket is. A képviselők megtiltanák a véglegesen leselejtezésre érett hajók –hacsak előtte nem szabadították meg azt minden káros anyagtól– EU-n kivűlre irányuló exportját.

Szerdán felszólalt az Európai Parlamentben a brit miniszterelnök. Tony Blair több prioritást jelölt meg Európa számára. Ezen prioritások közé tartozik a kutatások, fejlesztések jobb koordinációja, közös európai energiapolitika kialakítása, az egyetemek versenyképességének javítása, a bevándorlás kezelésének kérdése. Továbbá Blair szerint megfelelő egyensúlyt kell találni a gyermekgondozás támogatása és a munkavállalás között, valamint korszerűsíteni kell a támogatási és nyugdíjrendszereket is. A kormányfő a további célok között említette a terrorizmus elleni harc és a közös védelmi politika továbbvitelét, a klímaváltozással kapcsolatos teendőkre való felkészülést és Afrika fokozott támogatását is. Az elnököt sok kritika érte, hiszen megbízatásának fele eltelt, eredmény meg semmi.

Első olvasatban szavazott a jövő évi EU-költségvetés tervezetéről az EP. A voksolás után a főösszeg 121,4 milliárd euró a kötelezettségvállalásokat és 115,4 millárd euró a kifizetéseket tekintve. Ez utóbbi az EU összesített nemzeti jövedelmének 1,04 százalékát teszi ki. Surján László néppárti képviselőnk azt mondta, bár becsülendő, hogy a Tanács „föléje ment a bűvös, bűnös egy százaléknak”, a költségvetés tervezete mégsem segíti a kitűzött célok (javuló foglalkoztatás, jobb közlekedés, tudás alapú társadalom, erőteljes kohézió, látható jelenlét a világban) elérését.
További részletek a költségvetési módosításokról itt.

Izgalmas kérdés volt a biotechnológiai szabadalmak ügye. A cím látszólag érdektelen. Mégis már hétfőn összecsapás volt: a szocialisták azt akarták, hogy ne legyen határozat, csak vita. Olyan fontos ügy, nem szabad elkapkodni. Ez azt jelentette volna, hogy a Parlament nem tud szót emelni határidőn belül az Európai Szabadalmi Hivatalnál nemrég bejegyzett, élő embriók elpusztításával járó biotechnológiai szabadalmak ellen. Mivel az emberi embrión való kísérletezés több országban tilos, a szocialisták nem jártak sikerrel, sőt a Parlament egy nagyon fontos elveket leszögező határozatban lépett fel a szabadalmi bejegyzés ellen. Erre a kérdésre még visszatérünk.
 

 .

Vissza a kezdőlapra