2005. október 23. vasárnap 23:00

 

Versnyi hazám

versgyűjtemény

 

Versnyi hazám – Vészi Endre: Mi csak maradunk

 

 

Vészi Endre:

Mi csak maradunk

 

Hollywoodban talán filmet írhat,
bársony-föveny strandokon napozhat,
hirdetheti neon utcahosszat,
– mi csak maradunk

Maradnak a töppedt kicsi hantok,
pesti parkok – nekünk temetők,
földbe omlott fiúk, ifjú nők.
Munkások a kémények felett,
esztergálnak ezüst felleget,
diákok, az iszapsűrű ködben,
menetelnek, szél meg vihar közben.

Mi csak maradunk.
Ráncainkat elnyomatás vési,
szemgödrünkben sírás kavarog.
Mi csak maradunk.
Vasból öntött minket az idő,
költők, magyarok.

Mi csak állunk romjaink felett,
halottaink, gödreink felett,
mint a kristályokba dermedett,

Mi csak állunk pernyeszagúan,
lila fényben, hamuszínűen,
halottaink, gödreink felett,
mint a füstös, néma fegyverek.
 


1957

 

 

A versgyűjtemény nyitó oldalára

Vissza a kezdőlapra