2006. március 12. vasárnap 20:33

 

Versnyi hazám

versgyűjtemény

 

Versnyi hazám –  Gál Éva Emese: Fényhaza
 

Gál Éva Emese:

Fényhaza

Hazámmá váltom ezt az éjszakát
szőlőlugassal, tücsökcirpeléssel
itt, ahol egy égő rajzol határt,
hogy országként küzdjön a vaksötéttel,

mert csak e lompos, nyári éjszakán
találok erre az itthoni csendre,
amelyben elcsitul minden hiány,
ami rátaposott a végtelenre.

Míg a szél pengeti a lombokat,
és a holdfény szertecsurog a földön,
lugasom a világból kiszakad,
hogy saját fénykörébe börtönözzön,

és teremtett hazám rabja legyek.
Tán e kicsi világ nélkül hazátlan.
Gondolatok, fény, szőlőlevelek
kényszerítnek, hogy a határt lezárjam,

s a mindenség csak szomszédom legyen.
Mintha kiválni módomban is állna,
míg véges, és parányi életem
rendjének álom minden szabadsága!
 

A versgyűjtemény nyitó oldalára

Vissza a kezdőlapra