Orbán
az elmúlt fél évet értékelte
Nem
döntöttek a hódmezővásárhelyi képviselő-testület feloszlatásáról
A miniszterelnök az Országgyűlés őszi ülésszakának kezdetén a koalíció és az ellenzék támogatását kérte a kormány szerinte sikeres gazdaságpolitikájához. Az MSZP és az SZDSZ a kormányfő szavait olyan győzelmi jelentésnek nevezte, amely nincs tekintettel arra, hogy a mostani eredmények az 1995-ös stabilizációs programnak köszönhetőek.
Az Országgyűlésben hétfőn megnyílt az őszi ülésszak. A koalíciós többség ismét elfogadta, hogy a T. Ház ősszel háromhetes munkarendben tanácskozzék. Az ülés kezdetén Orbán Viktor miniszterelnök értékelte az elmúlt fél év gazdasági eredményeit, és a kétéves költségvetésen keresztül vázolta a kormány előtt álló feladatokat. Orbán sikeresnek ítélte a kormány eddigi gazdaságpolitikáját és ennek folytatásához kérte a koalíció és az ellenzék támogatását. Kiemelte, hogy az első fél évben hat százaléknál nagyobb volt a gazdasági növekedés, az infláció a magas olajárak ellenére egy számjegyű, és a költségvetés hiánya is folyamatosan csökken. Kedvező tendenciának ítélte, hogy tíz százalékkal növekedett a házasságkötések száma, 1300 gyermekkel több született, mint az előző év hasonló időszakában, és négy százalékkal kevesebb ember halt meg. A következő két év egyik legfontosabb feladatának nevezte a családok további támogatását. Az adókedvezmény növelése révén az egygyermekes családoknak jövőre 400 ezer forintos bevételig, a kétgyermekesek 643 ezer forintig, a háromgyermekesek pedig egymillió 350 ezer forintig mentességet kapnak az adófizetés alól. Az ötven főnél kevesebb személyt foglalkoztató kisvállalkozásoknak tízmilliós nyereségig nem kell nyereségadót fizetniük. 2001–2002-ben három-három százalékkal csökken a tb-járulék mértéke. Az agrárszféra 180-190 milliárdos többletforráshoz jut, 140 milliárddal emelkedik az egészségügy támogatása is.
A koalíciós frakciók méltatták a felsorolt eredményeket. Bánk Attila, az FKGP frakcióvezetője kijelentette, hogy a kisgazda frakció módosító indítványok nélkül megszavazza a kétéves költségvetést, mivel a Torgyán József által irányított agrártárca megkapta a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés terén a „történelmi áttöréshez” szükséges forrásokat. Balsai István MDF-frakcióvezető imponálónak nevezte az eredményeket, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az egészségügyben legalább 30 százalékos béremelésre lenne szükség.
A három ellenzéki párt nem értett egyet a miniszterelnök által felsoroltakkal. Kovács László (MSZP) győzelmi jelentésnek, Kuncze Gábor (SZDSZ) termelési beszámolónak nevezte Orbán Viktor beszédét. Kovács azt mondta, jó volna, ha az emberek életkörülményeikben is tapasztalnák a miniszterelnök által elmondottakat. Szerinte Orbán „csak az aratásra helyezi a hangsúlyt, a vetésre, a termés beérésére egyetlen szava sem volt”. Csurka István (MIÉP) szerint az expozé üdvözlendő tényeket tartalmaz, de változást nem, és a kormány a rendszerváltozás minimumát sem teljesítette.
A kritikára reagálva Orbán azt mondta, hiba volna, ha az eredményeket elhallgatnák az emberek elől. Az „adókedvezmény vagy családi pótlék” dilemmát érintve Orbán egyértelművé tette, hogy a kormány azokat a családokat kívánja támogatni, akik dolgoznak, vagy dolgozni akarnak, és gyermekeket nevelnek. – Az ország nem olyan gazdag, hogy életerős emberek százezreinek létfenntartását anélkül finanszírozza, hogy ők a társadalom számára hasznos tevékenységet folytatnának – mondta.
Késő délután az Országgyűlés megkezdte a vitát a hódmezővásárhelyi képviselő-testület feloszlatásáról. Az MSZP és az SZDSZ egyelőre ellenzi a képviselő-testület feloszlatását. A tervekkel szemben a T. Ház nem dönthet ma a képviselő-testület feloszlatásáról, mert az ellenzék hétfőn nem szavazta meg a házszabálytól való eltérést.
A Népszabadság információi szerint Kövér László, a Fidesz elnöke a napokban válaszolt Dávid Ibolyának, az MDF elnökének arra a levelére, hogy folytassák a már megkezdett tárgyalásaikat a két párt választási együttműködéséről. Kövér arra kérte az MDF elnökét, hogy egyeztessék a tárgyalás konkrét időpontját, helyét, a konzultáción részt vevők körét és az együttműködés lehetséges formáit.
Orbán az ország helyzetéről
Orbán Viktor helyzetértékelő beszédével kezdődött meg tegnap az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ország helyzetéről szóló kormányfői felszólalást az ellenzék győzelmi jelentésként értékelte, ám a koalíciós pártok elismerően nyilatkoztak a kormány erőfeszítéseiről.
Sikerült megfordítani a rendszerváltás utáni időszak három káros folyamatát, azt, hogy a gazdasági növekedés és a pénzügyi egyensúly egymás rovására működjön, hogy a családok számára a gyermekvállalás a szegénység vállalását jelentse, s hogy csak a bérek alacsonyan tartásával lehessen biztosítani a magyar gazdaság versenyképességét - jelentette ki napirend előtti beszédében a miniszterelnök. Orbán Viktor kiállt amellett, hogy az Országgyűlés egyszerre két év költségvetését fogadja el. A költségvetés az áttörés évét jelenti a mezőgazdaságnak is, mert támogatása 180-190 milliárd forinttal nő az elkövetkező két évben - mondta a miniszterelnök. Orbán Viktor megemlítette, hogy az egészségügyi dolgozók béremelésére két év alatt 140 milliárd forintot fordítanak majd. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője megköszönte a kormánynak az emberek életkörülményeinek javítását szolgáló erőfeszítéseket. Mint mondta: az ellenzéki kritikákkal szemben az érintettek mintegy négyötöde élt eddig a családi adókedvezmények adta lehetőségekkel. Bánk Attila, az FKGP frakcióvezetője bejelentette: a kisgazdapárt módosítójavaslatok nélkül is elfogadja a költségvetést. Az MSZP elnöke győzelmi jelentésnek nevezte a beszámolót, amelynek szerinte alig van köze a valósághoz. A gazdaság jó teljesítménye az előző kormány idején végrehajtott stabilizáció eredménye - sorolta Kovács László. A miniszterelnök által az áttörés költségvetésének nevezett büdzsé az átverés költségvetése lesz - vélekedett Kuncze Gábor a "termelési beszámolóról". A kormány nem teszi meg a szükséges lépéseket azért, hogy a gazdasági növekedés tartós maradjon - közölte az SZDSZ frakcióvezetője. Csurka István dicsekvésízűnek minősítette a kormányfő értékelését, egyben kockázatosnak minősítette a kétéves költségvetés benyújtását, és több kormányzati lépést is hiányolt. Orbán Viktor viszonválaszában leszögezte: a kabinet visszamenőleg kamatostul kifizeti a nyugdíjasoknak azt az összeget, ami a vártnál nagyobb gazdasági növekedés és a magasabb infláció miatt jár. A kétéves költségvetésről úgy vélekedett, Magyarországon a folyamatok annyira tartósak, hogy meg lehet kockáztatni a kétéves büdzsét, sőt ha ismét kormányra kerülnek, akkor hároméves költségvetéssel is megpróbálkoznak. A parlament ezután meghallgatta Varga Mihály expozéját az adótörvények módosításáról benyújtott törvénycsomaghoz. A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára leszögezte, ha a parlament elfogadja a benyújtott módosítójavaslatokat, a magyar adórendszert a folyamatosság, a stabilitás és a kiszámíthatóság fogja jellemezni.
Helyzetértékelés vagy győzelmi jelentés Orbán beszámolója?
A miniszterelnök szerint őszinte helyzetértékelés, ellenzéki képviselők szerint viszont dicsekvés, termelési beszámoló, megalapozatlan győzelmi jelentés hangzott el a parlamentben, amikor Orbán Viktor az őszi ülésszak bevezetőjeként az idei első fél év gazdasági eredményeiről és a következő kétéves költségvetés célkitűzéseiről szólt. A parlament elkezdte az adótörvények módosításának vitáját.
Az Országgyűlés tegnap Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdte meg őszi ülésszakát. Az ülésen beiktatása óta először részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök is. Az év első felének gazdasági folyamatai, és különösen a második negyedév eredményei azt mutatják, hogy sikerült megfordítani a rendszerváltás utáni évek rossz folyamatait - mondta a miniszterelnök, akinek a beszámolóját most először írásban is megkapták a képviselők. A pénzügyi egyensúly megőrzése mellett sikerült több mint 6 százalékos gazdasági növekedést elérni.
Sikerült javítani a gyermeket nevelő családok helyzetén és növekvő bérek mellett megőrizni az ország versenyképességét - mondta Orbán Viktor. Utalt arra is, hogy sikerült mérsékelni a keleti országrész lemaradását: az utóbbi két évben az országba érkezett 900 millió dolláros beruházás 35 százaléka az északkeleti országrész öt megyéjébe irányult - közölte. Hangsúlyozta, hogy nőtt a magyar vállalatok eredményessége és az emberek többet költenek, mint korábban. A miniszterelnök a kormánypárti és az ellenzéki képviselőktől a polgári kormány sikeres gazdaságpolitikájának támogatását kérte.
Orbán elismerésre méltó teljesítménynek nevezte, hogy az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók egyhavi plusz bérjuttatást kapnak.
A miniszterelnök azt elismerte, hogy az egészségügyiek esetében a juttatást ügyetlenül jelentette be a kormány. A kormány támogatja, hogy a következő két évben az 50 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalkozások jövedelmük első 10 millió forintja után ne fizessenek adót. A munkaadók által fizetett tb-járulék a következő két évben 3-3 százalékkal csökken. A 2001-2002-es költségvetés tervezetéről szólva Orbán Viktor kiemelte, hogy a mezőgazdaságba 180-190 milliárd forintos, az egészségügybe kétszer 70, összesen 140 milliárd forintos plusz támogatás áramlik.
A koalíciós pártok frakcióvezetői közül Bánk Attila, az FKGP nevében bejelentette: módosító javaslat nélkül megszavazzák majd a költségvetést. Balsai István, az MDF frakcióvezetője szintén üdvözölte a kormányfői beszédet, hozzátette azonban, pártja az egészségügyben dolgozók bérének legalább 30 százalékos növelését szorgalmazza.
Az ellenzéki pártok elismerték ugyan a gazdasági eredményeket, de az MSZP és az SZDSZ frakcióvezetője egyaránt azt hangsúlyozta: a növekedés feltételeit az előző kormány teremtette meg. Kuncze Gábor, az SZDSZ képviselőcsoportjának vezetője termelési beszámolónak nevezte Orbán felszólalását. Bírálta a kormányt amiatt, hogy az elmúlt két évben nem történt érdemi változás az oktatás, az egészségügy és a regionalizmusra való áttérés ügyében. Kovács László, az MSZP frakcióvezetője győzelmi jelentésnek minősítette a kormányfői beszámolót. A gazdaság eredményeit ő is üdvözölte, de utalt arra, hogy az infláció nagyobb, mint a kormány előrejelzése. Kifogásolta, hogy az eredmények az emberek életminőségére nincsenek hatással.
A MIÉP nevében Csurka István úgy összegezte az elmondottakat: vannak örömteli tények, de hiányoztak a szükséges változtatások.
A miniszterelnök viszontválaszában kijelentette: beszámolója nem dicsekvés, hanem őszinte helyzetértékelés. Hangsúlyozta: az őszi, visszamenőleges nyugdíjemeléssel együtt most először a nyugdíjasok az elmaradt összeg kamatait is megkapják. Arról, hogy a családi pótlék összege nem nő, azt mondta: minden évben növelik a szociális alapon elosztott támogatás összegét.
A kormány szándékával ellentétben a parlament ma nem tud szavazni a hódmezővásárhelyi önkormányzat feloszlatásáról, mivel a házszabálytól való eltérésre vonatkozó javaslat tegnap nem kapta meg a szükséges támogatást. Ha a parlament elfogadja az indítványt, megszűnik Rapcsák András fideszes képviselő polgármesteri megbízatása, a választásokat pedig november 26-án tartják meg. Az indoklás az Alkotmánybíróság határozatára hivatkozik. Az MSZP ellenzi a javaslatot, mivel - amint Lamperth Mónika frakcióvezető-helyettes kifejtette - szerintük meg kellene várni a polgármesteri tisztség megszüntetése ügyében indult per végét. Répássy Róbert (Fidesz) szerint a parlamentnek nem kell igazságot tennie, pusztán az alkotmányellenes állapotot kellene megszüntetnie.
Az
őszi ülésszak első napján a miniszterelnök értékelte az ország helyzetét
Megkezdődött
az adótörvények vitája Orbán: A gyermekkedvezmények a dolgozni akarókat
ösztönzik
A gyermekek után járó adókedvezményekkel lehet a dolgozni tudó és akaró, de a lecsúszástól félő családokat a gyermekvállalásra ösztönözni – vélekedett Orbán Viktor, aki a parlament őszi ülésszakának első ülésnapján értékelte az ország helyzetét. A miniszterelnök sikeresnek tartja a kormány gazdaságpolitikáját, s határozottan kiállt a kétéves költségvetés terve mellett. Azt is elmondta, hogy a kormány nem növeli a társasági nyereségadó mértékét. A beszámolót az ellenzéki frakciók „győzelmi jelentésnek” nevezték. A parlament tegnap megkezdte a 2001. és 2002. évi adótörvények vitáját, valamint ismét megszavazta a háromhetes munkarendet.
– Csak terv volt 1998-ig, hogy a gazdasági növekedés mellett a pénzügyi egyensúly is megmaradjon, mára viszont ez megvalósult – mondta tegnap Orbán Viktor miniszterelnök a parlament őszi ülésszakának első napján. Kiemelte: annak ellenére egy számjegyű lesz idén az infláció, hogy az olaj világpiaci ára radikálisan emelkedett, és több európai országban két-háromszorosára nőtt a pénzromlás. Beszélt arról is, hogy Magyarországon jelentősen nő a lakossági fogyasztás. Az eltelt időszakban valamelyest sikerült javítani a beruházások területi egyenetlenségén, a beruházások harmincöt százaléka Északkelet-Magyarországra települt, és ezt a folyamatot tovább erősítheti az autópálya-építés is – emelte ki a miniszterelnök. Orbán Viktor beszélt arról is, hogy az előző fél évben Magyarországon többen születtek és kevesebben haláloztak el, mint korábban. Megtudhattuk, hogy idén lényegesen több építési engedélyt adtak ki az illetékes szervek.
A miniszterelnök bejelentette: az ötven főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozóknak jövő évtől nem kell adót fizetniük az első tízmillió forint jövedelem után. A kétéves költségvetésről elmondta: 2001–2002-ben az agráriumnak 180-190 milliárddal, kutatás-fejlesztésre 17,5 milliárddal, az egészségügynek 70 milliárddal jut több pénz, mint idén.
A gyermekek után járó adókedvezmények fontosságáról hangsúlyozta: a dolgozni tudó és akaró, de a lecsúszástól félő családokat ezzel a módszerrel lehet a gyermekvállalásra ösztönözni.
A kormányfő a családi pótlékról elmondta: az ország nem olyan gazdag, hogy a nem dolgozókat eltartsa, ezért a kabinet nem a segélyszerű pénzek kifizetését helyezi előtérbe. Megtudhattuk azt is: a nyugdíjasok visszamenőleg, kamattal növelve kapják meg a vártnál magasabb infláció miatti korrekciót.
Csurka István (MIÉP) „dicsekvésízűnek” nevezte a beszámolót. Megjegyezte ugyanakkor: pozitívnak tartja az elmondottakat, ám kifogásolta, hogy a társasági nyereségadó Magyar-országon csak tizennyolc százalék, és a szükségesnél alacsonyabbak a bérek is. A politikus a kiszámíthatatlanságra hivatkozva bírálta a kétéves költségvetés koncepcióját is. A kormányfő erre reagálva közölte: nem időszerű a társasági nyereségadó jelenlegi mértékét a következő két esztendőben megváltoztatni. Mint elmondta, most az a cél, hogy minél több befektető teremtsen munkahelyet Magyarországon.
Kuncze Gábor (SZDSZ) szerint a mostani eredmények az 1995-ös megszorításoknak köszönhetők, és a kormány nem tesz semmit, hogy ezek a jövőben is megmaradjanak. Úgy vélte: Orbán Viktor „termelési beszámolója” ellenére százezer gyerek rosszabbul él, mint korábban. Kovács László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet: a gazdasági folyamatok pozitív trendjei már 1996–97-ben jelentkeztek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a miniszterelnöki „győzelmi jelentésnek” alig van köze a valósághoz.
Bánk Attila (FKGP) felszólalásában bejelentette: módosító javaslatok nélkül támogatják a kétéves költségvetést. Kitért arra is, hogy a magyar mezőgazdaság a gazdák segítségével európai szintű-minőségű termékeket állít elő. Balsai István (MDF) harmincszázalékos béremelést szorgalmazott az egészségügyi dolgozók körében, a kormány által bejelentett húsz százalékkal szemben. Szájer József (Fidesz) az ellenzék bírálatához hozzáfűzte: a családi adókedvezményt az érintettek több mint négyötöde igénybe tudta venni.
Rogán Antal (Fidesz) felsőoktatással összefüggő napirend előtti felszólalására Pokorni Zoltán oktatási miniszter bejelentette: rendeletben szabályozták, hogy egy-egy intézmény csak az infláció mértékével megegye-zően emelhesse a költségtérítés összegét.
Iványi Gábor (SZDSZ) anti-diszkriminációs törvény létrehozását szorgalmazta. A kivándorolni szándékozó vagy már hazájukat elhagyó cigányokkal kapcsolatban elmondta: szégyen az országnak, ha embereknek menekülniük kell. Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára elmondta: Magyarországon demokrácia van, a kisebbségek jogait nem sértik meg, a romákat sem üldözik. Aki úgy véli, hogy sérelem érte, jogorvoslatért több szervhez is fordulhat. A politikus kiemelte: Kofi Annan ENSZ-főtitkár nemrég Dávid Ibolya igazságügy-miniszternek írt levelében elismerően szólt a kisebbségekkel, azon belül a cigánysággal kapcsolatos kormányzati törekvésekről.
Az Országgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy ősszel is a háromhetes munkarend alapján dolgozzon a Ház. A képviselők többsége támogatta, hogy az adótörvényeket huszonnégy órás időkeretben tárgyalja a héten a parlament.
Folyamatosság, stabilitás és kiszámíthatóság – így jellemezte a 2001-es és 2002-es adótörvényeket Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. Tegnapi expozéjában leszögezte: a kormány az adórendszer változtatására vonatkozó javaslatok közül kiemelt célként kezeli a családok támogatását, a kis- és középvállalkozások működési feltételeinek javítását, valamint az adózás egyszerűsítését.
A jövő évre szóló módosítások közül a legnagyobb változás a személyi jövedelemadóban, ezen belül is a családi adókedvezmények tekintetében várható. Mint arról lapunkban is többször beszámoltunk, jelentősen növekszik a gyermekek után járó adókedvezmény mértéke. A kormány javaslata szerint egy gyermek esetében a jövő évtől 400 ezer forintig, két gyermek esetében 642 ezer forintig, három gyermek esetében 1,350 millió forintig, négy gyermek esetében pedig több mint 1,6 millió forintig adómentességet élveznek a családok. Az adókedvezmény révén az érintett családok több mint 80 milliárd forintnyi közvetett támogatásban részesülhetnek jövőre. A kedvezmény igénybe vehető a fogantatást követő 91. naptól a magzatokra is.
– Az adókulcsok nem, de az adósávok változnak a jövő évben – jelentette ki Varga Mihály, majd hozzátette, hogy az alsó határ húsz százalékkal, míg a felső öt százalékkal nő. Így az átlag alatti jövedelemmel rendelkező családok adóterhelése csökken – mutatott rá az államtitkár. A kormány javaslata szerint jövőre 480 ezer forintig 20 százalék, 480 ezer és 1,050 millió forint között 30 százalék, 1,050 millió forint fölött pedig 40 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni. Az adójóváírás mértéke legfeljebb havi 3000 forint lehet, a kedvezményt azonban 1,250 millió forint feletti jövedelem esetében már nem lehet igénybe venni. A 2002. évre tervezett adótábla értelmében 600 ezer forintig 20 százalék, 600 ezer és 1,2 millió forint között 30 százalék, 1,2 millió forint fölött pedig 40 százalék lenne a személyi jövedelemadó mértéke.
Varga Mihály hangsúlyozta azt is, hogy a kabinet kiemelten kezeli a kis- és középvállalkozások helyzetének javítását. A módosítások következtében közel 16 milliárd forint marad a vállalkozóknál.
A jövedéki adó tekintetében átlagosan hatszázalékos emelkedés várható. Ettől eltér a gyümölcspálinka és a borpárlat, amelyeknek 10 százalékkal, az egyéb alkoholtermékeknek 9, illetve 15 százalékkal, a cigarettának szintén 15 százalékkal nő a jövedéki adója. Az üzemanyagok tekintetében a kormány hatszázalékos növekedést javasol, így a motorbenzinek esetében 93 forintról 98,6 forintra nőne a jövedéki adó, a gázolajnál pedig 80,2 forintról 85 forintra.
Az otthonteremtés elősegítése érdekében a kormány azt javasolja, hogy a 30 millió forint értéket meg nem haladó új lakás első megvásárlása illetékmentes legyen. Ugyancsak illetékmentes lesz a praxisjog megszerzése.
Varga Mihály rámutatott arra, hogy a kormány 2001-ben és 2002-ben folytatni kívánja az élőmunka költségeinek csökkentését. Így jövőre és az azt követő évben is 3-3 százalékkal csökken a munkáltatói tb-járulék. Ezzel párhuzamosan viszont növekszik az egészségügyi hozzájárulás mértéke, mindkét évben 300-300 forinttal. Az adótörvények vitáját ma a vezérszónoki felszólalásokkal folytatja a parlament.
A Ház megkezdte a hódmezővásárhelyi közgyűlés feloszlatásáról szóló javaslat vitáját. Mint ismert, az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek minősítette, ha a képviselő-testület önkényesen korlátozza a polgármestert feladatai ellátásában. Mint ismeretes, Hódmezővásárhely polgármestere közel másfél éve nem tudja ellátni feladatát. Ezért a kormány úgy döntött, hogy kezdeményezi a parlamentnél a közgyűlés feloszlatását, és november 26-ra időközi választások kiírását.
Már a nyomdában van, és várhatóan a közeljövőben postázzák azt a tájékoztató füzetet, amely közérthető formában ismerteti az ország költségvetését – értesült kormányhoz közel álló forrásból a Magyar Nemzet. A tájékoztatót az ősszel várhatóan minden háztartáshoz eljuttatják. Mint ismeretes, Orbán Viktor már korábban utalt rá, hogy a kormány elkészíti a tájékoztatót, és azt eljuttatja a közvéleménynek.
Orbán Viktor elégedett a kormány bizonyítványával Orbán az 'áttörés', Kuncze az 'átverés' költségvetéseként jellemezte a büdzsét
Orbán Viktor miniszterelnök sikeresnek ítélte parlamenti felszólalásában a kabinet elmúlt két esztendős tevékenységét, aminek eredményeképpen jelentősen növelhették a gyermekes családok adókedvezményét, egyszeri bérjuttatást adhattak az egészségügyi ágazat dolgozóinak. Kovács László, az MSZP elnök-frakcióvezetője megismételte: az igazán szegények nem élhetnek a gyermekek után járó adókedvezménnyel, mert munka híján nincs miből adózniuk, így kedvezmény sem jut nekik semmiből. Emlékeztetett: a gazdasági növekedés nem kizárólag a mostani, hanem az előző kormánynak is az érdeme.
Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján úgy értékelte: három alapvető célját megvalósította a kabinet. Egyensúlyba került a gazdaság növekedése és a költségvetés hiánya, a korábbi ciklusokkal ellentétben mind a két mutató rendben van. Emlékezete szerint az előző kormány idején, ha emelkedett a gazdasági növekedés, ezzel egy időben nőtt a költségvetés hiány is. Fontos volt a családtámogatások növelése és a bérek normális szintre emelése is. Előbbiről Orbán azt mondta: a statisztikai adatok azt mutatják több gyermek született idén ezerháromszázzal, mint egy évvel korábban és a házasságok száma is emelkedett. Ezt Orbán Viktor a családi adókedvezménynek tudja be, amelynek többször nyilvánosságra hozott mértékét újból elsorolta.
Minimálbér, mezőgazdaság
A kormányfő szerint a bérek normális szintre emelését is teljesíti azzal, hogy 2001-ben 40, 2002-ben pedig 50 ezer forintra emelik a minimálbért. A kabinet „polgári gazdaságpolitikájának” eredménye az is, hogy a tavalyinál 38 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, és 18 ezer új lakásépítése ténylegesen el is kezdődött. Az eredmények között említette, hogy egyhavi bérjuttatást kaphattak az egészségügyben dolgozók, még ha ezt a kormány rosszul is kommunikálta.
A mezőgazdaságban is érezhető lesz, hogy a 2001-es és 2002-es büdzsé az áttörés költségvetése lesz, hiszen összességében 180 milliárddal kap többet a vidékfejlesztési tárca. A vállalkozások soha nem kaptak annyi kedvezményt, mint a következő két évben: az első tízmilliós bevétel után nem kell adózniuk, és hat százalékponttal csökken a tb-járulék.
A miniszterelnök kiemelkedőnek nevezte azt a már szintén ismert adatot, hogy 17 milliárdot költenek jövőre a kutatás-fejlesztés támogatására, illetve, hogy összesen 140 milliárddal kap többet az egészségügy a következő két évben. Azt megismételte, hogy januárban 8,75 szeptemberben pedig újabb húsz százalékkal emelik a pedagógusbéreket.
MSZP: a munkanélkülinek nem jut a kedvezményekből
Kovács
László, az MSZP elnök-frakcióvezetője a gazdasági növekedést pozitívumnak
nevezte, úgy vélte azonban, hogy ebből csak a legrászorultabbak nem részesednek.
Az igazán szegény családok, akik a nagycsaládosok ötven százalékát teszik
ki, képtelenek igénybe venni az adókedvezményeket, mert munka híján adózniuk
sincs miből, így a kedvezmény sem vonatkozhat rájuk. A családi pótlék,
amely a legszegényebbekhez is eljut ezzel szemben két éve nem változott
és a ciklus végére reálértékben a 98-as felére, csökken.
Emlékeztetett
arra, hogy a gazdasági növekedés üteme már az előző kormányzat idején is
érezhetően volt, s a mostani kedvező mutatók a 95-ös Bokros-csomag egyenes
következményei. Az MSZP elnöke úgy vélte: a kedvező folyamatok ellenére
idén a két százalékot sem éri el a reálbérek növekedése, noha 1996-ban
és 1997-ben, amikor még nem volt ilyen jó helyzetben a gazdaság 4-5 százalékos
volt ez az arány.
Az SZDSZ szerint a Bokros-csomag ért be
Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője úgy vélte: most ért be az 1995-ös stabilitási program, amiről akkor nem lehetett tudni, hogy ilyen sikeres lesz. A politikus ugyanakkor semmilyen garanciát nem lát arra, hogy a mostani pozitív folyamatok folytatódnának. Ennek érdekében ugyanis nem tesz semmit a kabinet: semmi nem történt az egészségügy, az oktatás helyzetének javításáért. Ráadásul 100 ezer gyerek rosszabbul él, mint valaha. Kuncze Gábor az „átverés” költségvetésének nevezte végül a kabinet terveit.
„A kormány sikere a Fidesz sikere”
Szájer József Fideszes frakcióvezető szerint a kormány sikere a Fidesz sikere is, mert a kabinet a párt programjának megvalósításán dolgozik. Szerinte a családok négyötöde vette igénybe a családi adókedvezményt, ami jelzi, sikeres a rendszer. Bánk Attila kisgazda frakcióvezető azt jelentette be: módosítás nélkül szavazzák meg a költségvetést. Balsai István MDF-frakcióvezető pedig arról szólt: nem beszéltek össze Orbánnal, de épp most készültek ők is benyújtani a vállalkozások tízmilliós adókedvezményét lehetővé tevő módosítást.
Csurka a sajtó ellen
Csurka István pedig azt mondta: ha a sajtóban rend lenne a kormányfőnek nem kellene a parlamentben dicsekednie. Üdvözölte a kedvező demográfiai adatokat, viszont úgy ítélte meg: a lakosságnak „édes kevés”, amit a kormány tenni kíván. Úgy ítélte meg, hogy növelni kellene a cégek nyereségadóját, mert elfogadhatatlan, hogy a MATÁV 300 milliárdos nyereségéből nem jut elég a költségvetésbe.
Orbán
Viktor a reakciókra úgy válaszolt: a családi adókedvezmény az aktívan dolgozóknak
szól, akiknek növelni kellett a gyermekvállalási hajlandóságát. Úgy ítélte
meg az ország nem áll olyan jól, hogy munkaképes, gyermekvállalási hajlandóságot
egyébként mutató, de passzív százezreket eltartson.
