Elnökválasztás

Most, hogy szerencsésen túl vagyunk az új köztársasági elnöknek, Mádl Ferencnek megválasztásán, ismét kiderült, hogy az előző két évben ekörül zajlott állandó hírverés nem volt semmi más, mint egy nagy hűhó semmiért. Mádl Ferencet sokan megismerhették, mint az Antall-kormány miniszterét, azután mint az ellenzék elnökjelöltjét, Göncz Árpád újraválasztásakor. Jogásznemzedékeket tanított, nemzetközi jogászként külföldön is járatos és ismert személyiség. A baloldali ellenzék nem tudott hibát találni benne, így hát látszólag beállt megválasztói közé. Végül azonban a baloldali frakciók megtagadták az engedelmességet, s Mádl Ferenc nem kapta meg a kétharmados támogatást. A MIÉP-nek viszont az a kifogása, hogy Antall József megbízott Mádlban.

Az új elnök jelölésekor sokan azon csodálkoztak, hogy ha a dolog ilyen egyszerű, miért volt előtte az a nagy vihar? Vagyis nem értették meg, hogy az egész két éves kampányt az ellenzék folytatta; amikor kéthetenként újabb és újabb jelölt nevét dobta be, közben pedig a lakosságot Torgyán József lehetséges elnökségének rémképével próbálta riogatni.

Az egész folyamat összefoglalását és magyarázatát végül Isépy Tamás, a Fidesz-MKDSZ frakcióvezető-helyettese írta meg a Magyar Nemzet május 31-i számában. A Fidesz és az FKGP koalíciós megállapodása szerint az FKGP-nek van joga elnököt jelölni, a Fidesznek pedig egyetértési joga van. Torgyán József reálpolitikusként az FKGP pozícióinak és egységének megőrzését tartotta szem előtt, amikor nem fogadta el pártjának eredeti döntését, hogy ő legyen az elnök. Ez a lépése egyúttal a koalíciós együttműködés megerősödését is szolgálta a 2002-es választási győzelem érdekében. A siker attól függ, hogy "a Fidesz vezette integráció növelésével sikerül-e megerősíteni a koalíciós együttműködést. A kormány eddigi működésnek eredményei biztatók, a társadalmi támogatottság nem csökkent, és a további közös kormányzás feltételeinek megteremtéséhez sok feladat vár a koalíciós pártokra…"

Az elnökjelölés ügyének rendezése után a Fidesz MPP és az FKGP megállapodtak a koalíció fenntartásában a 2002. évi választásokon és győzelmük esetén a további együttműködésben is. Ez nyilvánvalóan magában foglalja a Fidesz frakció kereszténydemokrata szárnyának, az MKDSZ tagjainak további politikai szereplését is. Nem kis változás ez ahhoz képest, hogy az elmúlt választások előtt egy évvel a "Giczyt az FKGP hátán a parlamentbe vivő" Torgyán a jelenlegi MKDSZ irányzatát támogatókat "a kereszténydemokrácia zöldellő fáját pusztító liberális férgeknek" titulálta.

Mindenestre, akik akkor valóban kereszténydemokraták voltak, megmaradtak az egyenes úton. Ők ma az MKDSZ-ben az Európai Néppárt elismert résztvevői és ma is a hiteles eszmeiséget jelenítik meg. Akik tehát kereszténydemokratának vallják magukat, és fontosnak tartják elveik képviseletét és részvételét a politikai életben, azok továbbra is a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségben találhatják meg helyüket.

A kormány tevékenysége

A kormány - Két éve, hogy a polgári kormány megalakult, eddig minden nagyobb személyi változtatás nélkül. Elérkezett tehát az ideje egyrészt az eddigi teljesítmény felmérésének, másrészt az ellenzék által annyira várt és annyiszor beharangozott szerkezeti és személyi változtatásoknak.

Az átalakítás után két megkarcsúsodott tárca jut ma az MKDSZ-nek. A Harrach Péter által vezetett Szociális és Családügyi Minisztériumból kivált a munkaügy és az eddigi oktatásügyi államtitkár, Szilágyiné Szemkeő Judit az MKDSZ elnökségének tagja lesz a továbbiakban Harrach politikai államtitkára lesz. Az egyik legismertebbé vált miniszter, Katona Kálmán nem vállalta minisztériumának átalakítását, így utóda Nógrádi László lett, az MKDSZ ügyvezető titkára, egyik államtitkára Tombor Sándor, a Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, a kabinetfőnöke Soltész Miklós, az MKDSZ fővárosi önkormányzati képviselője lesz. Kövér László, a Fidesz elnöke megvált a titkosszolgálatokat felügyelő miniszteri posztjától és utódának, Demeter Ervinnek politikai államtitkára Simicskó István lett, az MKDSZ tagja. Vagyis a kereszténydemokrácia képviselete a kormányban az eddigiekhez képest megkétszereződött."

A kormányprogram végrehajtása - Nehéz lenne összefüggést találni az ország vagyonának kiárusítása és az eredményes adóbehajtás, vagy a bankok rossz hitelei és a családtámogatások növelése között. Valójában a kormányprogram egyre több pontjának megvalósulását tapasztalhatjuk. A példátlanul hatalmas árvizek ellenére a gazdaság teljesítménye 5-6 százalékkal nőtt, a kőolajárak ugyancsak példátlan növekedése ellenére csökken az infláció, emelkedik a jövedelmek vásárlóereje. A második világháború óta először várható, hogy a munkabérek nem csökkennek majd az európai színvonalhoz mérten, hanem megkezdődik felzárkózásunk Európa nyugati feléhez. Még így is húsz-huszonöt évig tart majd, amíg eléri országunk lakossága az ottaniak mai nívóját.

Ez azonban csak akkor lehetséges, ha sikerül tovább lépni a gazdasági és a közönséges bűnözés visszaszorításában, és mindenki kiveszi részét a feladatok ellátásából, ha visszaszerzik helyüket a hagyományos keresztény és polgári erények és értékek. Ezért nagy a jelentősége annak, hogy a kereszténydemokraták szerepe is erősödik a kormányon belül és magukban a kormányzó pártokban is növekszik a keresztény értékek, a kereszténydemokrata elvek szerepe. Ez a Fidesz frakció jó néhány tagjának magatartásában is érzékelhető. Ennek nem szavakban kell tükröződnie, hanem magukban a programokban és azok végrehajtásában. Erre példa a családtámogatások állandó növelése, a nagycsaládok adóterheinek várható csökkentése és a lakástámogatások új rendszere.

Ellenpropaganda - Az ellenzék megpróbál minden előremutató döntést lejáratni, szeretné azok hitelét, értékét, megvalósíthatóságát kikezdeni. Miután az minimálbér emelése ellen lehetetlenség józan érvet felvonultatni, most az a legújabb szólam, hogy a kormány a szegényeket fosztogatja a gazdagok javára. Ezt sem könnyű megmagyarázni, hiszen tudvalévő, hogy nálunk a gazdagnak nevezhető, - a valódi gazdagok mellett ugyancsak kétes vagyonnal és tekintéllyel rendelkező - “elit” a mai magyar baloldalt támogatja. Vajon igaz lenne, hogy ráadásul még a kormány is ezt a megbuktatására törő, gyűlölködő, új gazdag baloldali “elitet” támogatja? Mi ebben a logika?

Meg-megújuló lejáratási hadjárat folyik a fiatalok - sőt most már idősebbek - számára nyújtható lakásépítési kedvezmények ügyében is.

A médiumokban naponta idézik azoknak a kifogásait, akik. szerint nincs ember, aki ezeket igénybe vehetné. De a mondvacsinált kifogásokból az is kitetszik, hogy a nyilatkozók egyáltalán nem ismerik sem a feltételeket, sem az érdekeltek körét, ráadásul azt a látszatot keltik, mintha az országban senkinek se lenne lakása, mindenki ezek után akarna építkezni, de a bankok teljesíthetetlen feltételekkel kényszerítik népünket a szabad ég alá. Új lakást, házat építeni, sohasem volt könnyű, ingyen lakásokat a pártállamban is csak kivételezetteknek osztogattak. A kormány elsősorban azokon tud segíteni, akik maguk is megteszik saját érdekükben, amit lehet. Ki ne tudná, hogy mennyi gonddal, szűkölködéssel, évekig tartó viaskodással jár egy saját lakás felépítése. Ezt a folyamatot kívánja a kormány megkönnyíteni.

Mivel már csak rövid ideig lehet a kormányt az útépítés és a vasúti reform elhanyagolásával vádolni, hiszen Nógrádi László fő feladata ezek végrehajtása, a következő időkben a fő propaganda-irány az európai csatlakozás halogatása lesz.

Az Európai Unió - Az ellenzék ebben a kérdésben is sajátmagával keveredik ellentmondásba, amikor azt a hitet próbálja kelteni, hogy belátható időn belül nem kerül sor uniós tagságunkra. Hiszen maguk is a csatlakozás hívei - kivéve Csurkáékat - de már azt se bánnák, ha nem vennének fel bennünket, csak nehogy már ez is az Orbán-kormány sikere legyen. Éppen ezért a csatlakozás aláírásának napjáig fogják hirdetni, hogy nem lehetünk tagjai az Uniónak, és az országra vet rossz fényt minden lépés, amivel a kormány sürgetni igyekszik a felvételi folyamatot.

Más eset Csurka magatartása, aki egyenesen károsnak, a határon túli magyarok elárulásának és gazdasági veszedelemnek tartja uniós csatlakozásunkat. Csurka nem szeretné, hogy egy olyan régióhoz csatlakozzunk, ahol az életszínvonal többszörösen jobbat ígér a mai magyar lakosság életszínvonalánál és jövedelmi lehetőségeinél, ahol virágzik a gazdaság, és nem fenyeget külső támadás egyetlen tagállamot sem. Ezt a határon túli magyartok érdekeivel magyarázza. Mintha az ő érdekük is nem az lenne, hogy az anyaország erősödjön gazdagodjon, támogatni tudja a határon túliakat is, egyúttal hidat képezve a szomszéd országok csatlakozásához. A határon túli magyarok érdeke nem az, hogy az anyaország is beleragadjon a balkáni-keleteurópai állapotokba, hanem hogy a szomszéd országok is felemelkedve csatlakozni tudjanak a Nyugathoz. Csak ebben az esetben lehet remélni, hogy a kárpát-medencei magyarság egyetlen nagy politikai szervezetben lehet együtt. Csurka valójában a román és szlovák kommunista-utódok malmára hajtja a vizet. Azok nem szeretnék, ha a magyar kisebbségek is az anyaországgal azonos helyzetbe kerülnének egy későbbi Unióban, ahol Románia és Szlovákia is tagok lehetnének.

A Vasárnapi Újságban maga Csurka is beismerte, hogy kétszáz évig is eltarthatna, hogy elérjük a határok revízióját. Érthetetlen, hogy akkor miért ebben látja a kiutat, nem az Európai Unióhoz való csatlakozásban és szomszédaink csatlakozásában.

Évfordulók - Az uniós problémáknak szentelte beszéde nagyobb részét Lech Walesa, az Antall-kormány megalakulásának tizedik évfordulóján rendezett megemlékezésen, felelevenítve a visegrádi tárgyalásokon történteket. Walesa szerint Antall csalódott lenne, mert mai napig sem történt meg országunk és a többi visegrádiak felvétele az Európai Unióba, ez pedig az uniós országok önzésének és tehetetlenségének következménye. Eddig a pontig egyezik Walesa és Csurka véleménye, a különbség mégis óriási. Walesa szerint a nyugatiak felelőtlenül kezelik Európa ügyeinek intézését és gyorsítaniuk kellene a visegrádi országok csatlakoztatását, amivel Nyugat is nyerne és mi is. Az ok a politikusok magatartása, akik annak idején nem hittek a kommunizmus békés legyőzésének lehetőségében, mikor pedig - nekünk köszönhetően - megnyerték a hidegháborút kiderült, hogy nincs a továbbiakról semmiféle elképzelésük. A hidegháború után most a békét is meg kell nyerni, ez azt jelenti, hogy a még kell teremteni a világ jólétét. A hidegháború vesztesei közé tartozó munkások és alkalmazottak nem a kommunizmust akarják, hanem a javak jobb elosztását, hangsúlyozta Walesa.

Az évfordulós ünnepségen beszédet mondott Orbán Viktor miniszterelnök is. Azzal kezdte, hogy tíz év előtt a kormány ugyanolyan problémák előtt állt, mint annak idején Szent István. Egy ázsiai zsákutcából kijutva egy új országot kellett megalapoznia. Akkor be-, most vissza kellett kapcsolódnunk a keresztény Európa kulturális és gazdasági rendszerébe. Antall József tíz év előtt kiemelte a hagyományok fontosságát és az értékek megtartó erejét, a tizenöt millió magyar lelki összetartozását. Azóta ezekből a gondolatokból sok minden megvalósult, sikeresen bekapcsolódtunk az európai vérkeringésbe, megőrizve saját közép-európai értékeinket és ezt a folyamatot be kell fejezni, a még mindig csonka Európát ezzel a térséggel ki kell egészíteni.

Országgyűlés

Sokan mai napig az első évek állandó marakodásait, végeérhetetlen szócsatáit képzelik a parlament feladatának, noha a tényleges működés nagyrészt láthatatlan. Ami nem látható, abból pedig nem érdemes nagy ügyet csinálnia a médiumoknak. Az érdemi munka nagyrészt a bizottságokban folyik, a Ház elé a már alaposan kivesézett előterjesztések kerülnek és így gyorsan elfogadhatók. A jelentősebb törvények közül jelenleg a magzatvédelmi törvény vitatott, mert egy hatpárti egyeztetésen olyan módosítás született, ami a kereszténydemokraták számára nehézséget jelent. Továbbra is az a helyzet, hogy kereszténydemokraták biztosan nem, keresztény nemzetiek közül pedig valószínűleg sokan nem fogják megszavazni. Egyébként a Fidesz frakcióban működő kereszténydemokraták számarányuknál jóval nagyobb munkát végeznek a bizottságokban, vagyis a munka nem látványos részét végzik. A napirend utáni felszólalások is sok munkát adnak anélkül, hogy a nyilvánosság tudomást szerezne róluk. Egyik szorgalmas felszólalónk dr. Varga László, aki rendszeresen kifogásolja a médiumok elfogult, kormányellenes hírszolgáltatását, az egyenlőtlen esélyeket a médiaszereplésekben. "Forró drótnak" nevezi azt a jelenséget, hogy a határozatok kormányellenes bírálata gyakran előbb hangzik el a híradásokban, mint magáról az eseményről szóló tárgyilagos hír. Valakik kiszivárogtatják a kormány javaslatait és így az ellenzéki média előbb tud róluk, mint a képviselők. Különösen a Kossuth Krónika elfogult és ellenséges a kormánnyal szemben, ezért ajánlatos erős kritikával hallgatni.

Varga László tette szóvá azt is, hogy a statisztikusok jelentése szerint negyedével csökkent nálunk az öngyilkosságok száma az elmúlt időszakban. Ebben ő a jövőbe vetett hit növekedésének jelét látja.

A pártok

Megritkultak a a közvéleménykutatásokról szóló hírek. Annyit lehet tudni, hogy az erőviszonyok kiegyensúlyozottak. A legutóbbi jelentés szerint az MSZP támogatottsága nagyon csekély mértékben gyöngült, a Fideszé pedig növekedett, de mindebből még nem lehet semmiféle távolabbi következtetést levonni. Németh Miklós megkezdte országjáró körútját, ezt megelőző nyilatkozatában pedig tőle szokatlan, Kovács László legújabb stílusát idéző hangon támadta a kormányt. Ugyanakkor a jobboldal szakértői szerint nem ajánlatos támadni a régi-új vezérjelöltet. Egyelőre nehéz is lenne, mert fellépése olyan jelentéktelen, fáradt és unalmas, hogy nem csak a kormányra, de még az MSZP-n belüli ellenfeleire is aligha jelent veszélyt. Reméljük, hogy így is folytatja.

Lelkes fogadtatásban csak a KDNP mai vezetése részesítette. Giczy György legújabb ideológiai bukfence szerint már nincs is bal- meg jobboldal, csak szociális és antiszociális elvek vannak. Ő pedig a szociális elvek híve, így kész az együttműködésre a másik szociális elkötelezettségű vezérrel, Németh Miklóssal. Ugyanezt hirdeti mostanában a "KDNP választmányi elnöke", Mizsei Zsuzsa, aki rendszeresen így írja alá cikkeit a Népszavában. Nyilván ez az aláírás a feltétele annak, hogy a baloldal elcsépelt rágalmait ismételgető írásait leközöljék.

Nincs könnyű helyzetben a Békejobb 2000 sem. Az MDF egyszerre próbál eleget tenni koalíciós kötelezettségeinek és ugyanakkor függetlenségét hangoztatva új támogatókat toborozni. Még nehezebb helyzetben van az MDNP, miután újraválasztott elnöke, Pusztai Erzsébet államtitkári megbízása megszűnt és így az MDNP egyre nehezebben jut nyilvánossághoz. Mindkét pártnak döntenie kell az eljövendő választások közeledtével, hogy milyen stratégiát követ. Nagyon valószínű, hogy a koalíció másik két pártja mindenütt indítja jelenlegi képviselőit, azokkal szemben jelölteket állítani nem tanácsos. Újabb helyeket szerezni tehát csak a szocialisták rovására lehetne. Ott viszont csakis jobboldali összefogással lenne elérhető bármiféle eredmény. Az önálló listaállítás csapdája pedig az öt százalékos küszöb.

Az MKDSZ hírei

Elnökségi ülés - Röviden érintette a Fidesz-FKGP választási megállapodását az MKDSZ Országos Elnökségének június 2-i ülése. Az MKDSZ csakis az 1998-as választási megoldásokhoz hasonló módon, a Fidesszel megállapodva remélhet eredményes szereplést. Ennek érdekében továbbra is törekedni kell a szervezetek közötti helyi megállapodásokra.

Az ülés leglényegesebb napirendi pontja Nógrádi László beszámolója volt miniszteri programjáról és intézkedéseiről. A kormánytagokat és államtitkárokat jelentő változásokon túl is az MKDSZ köréből többen jutnak fontos infrastrukturális lehetőségekhez. Nógrádi László egyelőre tovább irányítja ügyvezető titkárként az MKDSZ tevékenységet. Ezen a téren legfontosabb most egy országos iroda megszervezése, amely a tagszervezetek ügyeit intézi. Postacímként a Hír-Lapon feltüntetett postafiók, fax és telefonszám érvényes. Amennyiben az új iroda működni kezd, erről a tagok és szervezetek értesítést kapnak. Csépe Béláné két hét múlva átveszi az MKDSZ gazdasági ügyeinek intézését és akkor a múlt számunkban ismertetett módon megkezdődik a megyei, illetve helyi szervezetek ellátmányainak folyósítása. Ennek lényege, hogy a kapott ellátmány megyénként a tagok számával arányos és tagnak csak az számítható, aki teljes, vagy indokolt esetben legalább 30 százalékos tagdíjat fizet.

Az elnökség áttekintette az önkormányzatokban működő MKDSZ képviselők és polgármesterek nem mindig könnyű helyzetét, koalíciós nehézségeit. Rapcsák András és az önkormányzat közötti vita nem oldódhatik meg alkotmánybírósági döntés nélkül. Az MKDSZ képviselőinek tevékenységét sajtótájékoztatók révén kell ismertebbé tenni.

A millenniumi ünnepségsorozat keretében folynak a zászlóátadások. Képviselőink elsősorban kerületük településein vesznek részt, de nem képviselő-tisztségviselőink között is vannak zászlóátadásra jogosultak, közéjük tartozik Csépe Béla. Javasoljuk helyi szervezeteinknek, hogy ahol mód van rá, kereszténydemokrata politikusokat hívjanak meg az ilyen alkalmakra.

Hírek - események

A Pro Patria Egyesület a Kereszténydemokráciáért legutóbb két összejövetelt is szervezett. A Barankovics Akadémiával közös önkormányzati tárgyú esten Tirts Tamás, a fővárosi Fidesz-MKDSZ frakció vezetője, Endrédy István a Várostervezési Bizottság elnöke és Gyorgyevics Miklós XI. kerületi önkormányzati képviselő a kereszténydemokrácia és önkormányzatiság kérdéseiről tartottak előadást. A Pro Patria közgyűlésén, pedig Sasvári Szilárd, a Fidesz Frakció Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke a média jelenlegi helyzetéről beszélt. Kritikus hangú előadása nemcsak a média jól ismert visszásságairól szólt, hanem érintette a kormány és a Fidesz média-gondjait is. Többek között ilyen az is, hogy nincs kellő számú, felkészült, a Fidesz és a kereszténydemokrácia eszmeiségét támogató média-munkatárs, akik ellensúlyozni tudnák a baloldali média szakadatlan propagandáját. Emiatt az elmúlt két évben is sok tervezett lépés maradt el. A jobboldali média nem kap elegendő támogatást saját politikai táborától, sokan nem érzik át a tájékozódás fontosságát.

A Barankovics Akadémia Alapítványnak az egészségüggyel foglalkozó estjén Oberfrank Ferenc államtitkár és Jávor András az MKDSZ szakértője tartottak előadást. Folytatódott a "Mélyrepülésben a kereszténydemokrácia?" sorozat is, amelyben Rezsőházy Rudolf, a Belga Tudományos Akadémia tagja a belgiumi kereszténydemokrácia sorsából levonható tanulságokról beszélt.

A Széchenyi Kör április összejövetelén Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tartott fontos előadást, amelyben a magyar történelem téves ismeretéből eredő politikai problémákat érintette. Előadásához Salamon László, a Fidesz képviselője szólt hozzá. A májusi összejövetelen gazdasági ügyekről beszélt Latorcai János, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke, az előadást Nógrádi László és Surján László hozzászólásai egészítették ki.

Az összejövetelek kulturális aláfestését Tornai József és Tamási Orosz János költeményei adták meg.

Múlt évben került színre néhány előadásban Varga Lászlónak, mint jeles színműírónak és színházszervezőnek "A Nagy Hal" című közéleti szatírája. Azóta elkészült a színmű televízió-változata, amelyet már felvettek és most folynak a felvétel utómunkálatai. Azt még nem lehet tudni, mikor sugározzák. Ha lehetséges, idejében közölni fogjuk az időpontot, de ha valaki a műsoron megpillantja ezt a címet, tudjon róla, hogy az MKDSZ sokoldalú alapító tagjától és képviselőjétől származik a színmű.

MKDSZ szervezetek - Nagyon gyérek értesüléseink az MKDSZ szervezeteinek életéről. Amit tudunk: A Miskolci Városi Szervezetben áprilisban Nógrádi László ügyvezető titkár tartott beszámolót. A szervezet taglétszáma 63 fő.

Budapesten a Belvárosi Szervezet májusi összejövetelén Meszleny László újságíró a magyar médiaviszonyokról tartott előadást. Június 15-én Perlaki Jenő országgyűlési képviselő a Széchenyi Terv munkálatait ismerteti.

Megjelent laptársunk, a Budapesti Körlevél májusi száma, amely közli a budapesti MKDSZ-Fidesz megállapodás szövegét. Eszerint nincs polgári politizálás kereszténydemokrácia és nincs gyakorlati megvalósítás a rokon értékeket valló erők, elsősorban a Fidesz részvétele nélkül. A XIII. kerületben Pokorni Zoltán miniszter tartott előadást. Az MKDSZ szervezésében 80 fiatal dolgozott 3 napig az árvíz idején a gátakon. A XII. kerületi szervezetben Sasvári Szilárd a médiahelyzetről, Szakács Imre államtitkár ifjúsági kérdésekről tartott előadást.

És egy rossz hír. Szegény szervezetet az ág is húzza. Betörtek a Veres Pálné utcai MKDSZ budapesti központba és kirámolták az ott működő Budapesti MKDSZ, a Barankovics Akadémia, a Katolikus Ifjúsági Egyesület és a Katolikus Újságírószövetség valamennyi számítógépét és egyéb elektronikus berendezéseit az adattárakkal együtt. Így hát krimivel is szolgálhatunk olvasóinknak.

Túljutott a próbaidőn internetes újságunk, a Magyar–Hon–Lap. Naponta friss információkat helyezünk el rajta.

Kérünk minden internet lehetőséggel rendelkező tagunkat, hogy nézzék rendszeresen, adják tovább a hírt internetező barátaiknak, azoknak a levelező társaiknak, akikről feltételezik, szívesen ellátogatnának fejlődő honlapunkra. A Magyar-Hon-Lap rendszeresen tudakolja olvasói véleményét, elsősorban tagtársainkra számítunk!! E-mail címmel rendelkező tagjaink az mkdsz@emil.alarmix.org címre küldjenek egy levelet, hogy lássuk, kiket tudunk a kapcsolattartás e gyors módjával információval ellátni.

Vissza a kezdőlapra