2001. február 14.
T/3690. sz. törvénytervezet
A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról
ELNÖK: Jó reggelt kívánok! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszöntöm valamennyi jelen lévő képviselőtársamat és természetesen mindenkit, aki figyelemmel kíséri mai ülésnapunkat.A törvénytervezet szövege Miniszteri exposé Pártok vezérszónokai
Fidesz
MSzP
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 3. ülésnapját megnyitom. Bejelentem, hogy az ülés vezetésében Szabó Erika és Kapronczi Mihály jegyzők lesznek segítségemre.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/3690. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3690/1-9. számokon kapták kézhez.
Elsőként megadom a szót Pintér Sándor belügyminiszter úrnak, a napirendi ajánlás szerinti 30 perces időtartamban. Öné a szó, belügyminiszter úr.
DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A magyar közszolgálatban dolgozók évtizedeken keresztül nehéz, sokszor méltatlan helyzetben szolgáltak. Hosszú ideig egyetlen kormány sem vállalta a közigazgatás átfogó megreformálását, az e területen dolgozók életkörülményeinek, társadalmi és anyagi megbecsülésének javítását. Az állam működése szempontjából rendkívül fontos hivatások sokat veszítettek társadalmi megbecsülésükből, vonzerejükből. A szolgálatot a kiváló képességűek közül már csak a mély elhivatottsággal rendelkezők vállalták. Ez kontraszelekcióhoz vezetett.
Az 1990-es évek elején a köztisztviselői, közalkalmazotti, rendőrségi törvény megalkotása először reményt, majd újabb nemkívánatos elvándorlást okozott. Néhány területen - mint például a bírók, ügyészek körében - ugyan jelentős javulás volt tapasztalható, mind társadalmi, mind anyagi megbecsülésük megnövekedett, azonban a közigazgatás többi területén dolgozók ebből nem részesülhettek. Erre még negatív hatást gyakorolt a felgyorsuló gazdasági élet is, a diplomásokra, a jól felkészült szakemberekre gyakorolt elszívó hatása tovább rontotta a hátramaradt, túlterhelt állomány munkakörülményeit.
A polgári kormány már programjában meghirdette a köztisztviselői törvény reformját, a fegyveres szervek hivatásos állománya helyzetének rendezését. Hosszabb előkészítő munka után 2000 januárjában kormányülés tárgyalta meg a közszolgálati életpálya kialakításának fontosságát, kijelölte annak elvi alapjait és irányait; megfogalmazódott, hogy magas színvonalú munka csak azoktól várható el, akik szakmailag jól felkészültek, tisztességesek, erkölcsileg és anyagilag megbecsültek.
Szándékainkkal és céljainkkal lényegében egyetértettek az érdekképviseletek, és ezzel segítették a tervezet kidolgozását, ezért ez alkalommal is köszönöm munkájukat, köszönetet mondok nekik.
Bizonyos vagyok abban, hogy a köztisztviselők és a rendészeti, nemzetbiztonsági szervek hivatásos állományának tagjai megérdemlik a magasabb színvonalú elismerést, megérdemlik a kiszámítható életpályát és a kiegyensúlyozott feltételeket, de erre szükség is van. Az állampolgárokat szolgáló hatóságot, biztonságot, kiegyensúlyozott jövőt szeretnénk; azt gondolom, legtöbbet az ország, az állam polgárai nyerik, ha a közigazgatásban dolgozók elégedettek helyzetükkel.
A köztisztviselői és a hivatásos állomány szolgálati ellátását szabályozó törvények módosításának célja, hogy új feladatok meghatározásával, korszerűbb feltételrendszer kialakításával, nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsüléssel, szigorúbb elvárások és követelmények bevezetésével olyan köztisztviselői kart és hivatásos tiszti állományt hozzon létre, amely képes a polgárok védelmére és magasabb színvonalú kiszolgálására; amely képes a szakszerű és hatékony közigazgatásra, az államigazgatási döntések sikeres előkészítésére és végrehajtására, és ami nagyon lényeges: az európai uniós csatlakozás előkészítésére és majdan teljes végrehajtására.
Reményeink szerint a törvénytervezet anyagi és társadalmi megbecsülést kínál a közszolgálatot vállalóknak, de hangsúlyozni kívánom, hogy a törvénytervezet nemcsak adni kíván, hanem követel is. Feltétel lesz a felsőfokú iskolai végzettség mellett az etikai kódexben meghatározottak betartása, a vagyonnyilatkozat és a szigorú vizsgarendszernek történő megfelelés. Terveink szerint következetesebben és követhetőbben kérhető majd számon a munkateljesítmény és a korrupciómentesség, a követelmények teljesítése esetén viszont a köztisztviselők társadalmilag nélkülözhetetlen munkáját jobban fogja honorálni. A törvénytervezet elfogadása hatékonyabbá teszi az önkormányzat tevékenységét is.
A tervezet egyértelműen határozza meg a törvény személyi hatályát, ezzel lezár egy 1992 óta tartó szakmai vitát is. Köztisztviselőnek a jövőben csak a közhatalmi funkciót ellátók minősülnek, ennek megfelelően a köztisztviselői körből kikerülnek és a jövőben a munka törvénykönyve hatálya alá tartoznak a közigazgatási szerveknél foglalkoztatott ügykezelők és fizikai alkalmazottak. Díjazásuk az eddiginél kötetlenebb lesz: a jelenlegi rendszer helyett megállapodáson alapuló bérezésre kerül sor. Az ügykezelők közigazgatáshoz történő kötődését a továbbiakban az alapvizsga kötelezettsége és a titoktartási nyilatkozat határozza majd meg.
De más területen is differenciálódik a közszolgálat. A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, valamint az európai uniós tagállamok gyakorlatával összhangban a törvényjavaslat új jogintézményt vezet be: létrehozza a közigazgatási szervezetrendszeren belül a főtisztviselői kart. Kialakításának célja egy kis létszámú, stratégiai szemléletű, távlatokban gondolkodó szakmai elit megteremtése olyan személyekből, akik szakmai felkészültségük, közigazgatási, gazdasági és társadalmi kérdésekben szerzett tájékozottságuk miatt segíteni képesek a mindenkori kormányzati munkát.
Fontosnak tekintjük a köztisztviselői jövedelmek átláthatóságát a korrupció megelőzése érdekében, ezért a törvényjavaslat a köztisztviselői kar jelentős részére és a velük egy háztartásban élő hozzátartozóira vonatkozóan bevezeti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget. Ha ezt megtagadják, akkor az a köztisztviselő foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetését fogja eredményezni. A vagyonnyilatkozat alapjául szolgáló vagyon és a törvényes forrásból származó jövedelem adhat csak okot a vagyongyarapodásra. Ellentmondás esetén a belügyminiszter irányítása alatt létrehozandó közszolgálati ellenőrzési hivatal feladata lesz a vagyongyarapodás módjának vizsgálata.
A köztisztviselőkkel szembeni szakmai követelmények növelését szolgálja a rendszeres köztisztviselői teljesítményértékelés. Ez egyúttal megteremti a teljesítménytől függő megbecsülés lehetőségét is, következetesen összekapcsolja a többletjuttatást és a többletteljesítményt: nem lehet többletjuttatás többletteljesítmény nélkül; növeli a vezetők felelősségét beosztottaik szakmai fejlődéséért, munkájáért.
Lényeges új elgondolás az önkormányzatok illetményalap-megállapítási jogosultságának szabályozása. Ezáltal csökken a közigazgatásban a köztisztviselői illetmények közötti indokolatlan aránytalanság, és feloldódik az a méltatlan ellentmondás is, hogy az önhibáján kívül hátrányos helyzetű önkormányzatnál a kormány által javasoltnál lényegesen magasabb legyen a köztisztviselői illetményalap. A jövőben a helyi önkormányzatok képviselő-testülete csak lefelé és legfeljebb 10 százalékkal térítheti el az állami illetményalap-javaslatot, és nyilvánvaló, hogy a közigazgatás személyi állománya a díjazás szempontjából sem szakadhat több részre.
A törvénymódosítás vonzóbbá kívánja tenni a köztisztviselői életpályát. Területi és helyi szinten a jegyzők, főjegyzők eltérő nagyságrendű feladataihoz igazodó differenciálást tesz lehetővé. A bevezetendő új jegyzői illetményrendszer megfelelően fogja kifejezni a jegyzői munka megbecsülését. Elismeri, hogy a jegyzők a helyi közigazgatás szakmai kulcsemberei, de figyelembe veszi eltérő leterheltségüket is. Erkölcsi és anyagi megbecsülésüket szolgálja a miniszterelnök által adható címzetes főjegyzői cím, amely jelentős mértékű többletjuttatással jár.
A kormány a közszolgálati juttatások körét is szélesíteni kívánja. Annak érdekében, hogy a köztisztviselői jövedelmek és a versenyszféra jövedelmi különbségei mérséklődjenek, a korábbi kormányrendeletben történt szabályozás helyett törvényi szintre emeli a javaslat az egyéb juttatások körét. A köztisztviselő méltányolható lakásigényének kielégítését állami készfizető kezességgel segíti elő.
Az életpályaprogram alapján előkészített törvényjavaslat kitér a nyugállományba vonult köztisztviselők gondozására is, meghatározza továbbá a pénzben és természetben adható támogatások körét.
A közszolgálati életpálya keretében jelentősen növekszik a köztisztviselők továbbképzésére és a vezetőképzésre fordítható összeg. Ez elősegíti az európai uniós integrációs felkészülést és az igazgatási munka modernizációját.
Álláspontunk szerint a törvényjavaslat elfogadásával növekedni fog a közszolgálat vonzereje, erősödik a közigazgatás személyi állományának megbecsülése. A diplomások körében biztosítja az illetményrendszer kedvezőtlen jeleinek megszüntetését, jelentős mértékben növeli a szorzószámok közötti különbséget. Csökkenni fog a besorolási fokozatok száma, és jelentősebb mértékben támogatjuk a pályára kerülés időszakát. A tervezet szerint a közszolgálati pályaút végén nagyobb mértékű illetménynövekedést biztosítanánk a tisztességes visszavonulás elősegítése érdekében.
A köztisztviselői pálya vonzerejét növeli, hogy az illetmények több lépcsős, mintegy 70 százalékos emelése mellett gyakornoki és ösztöndíjrendszer bevezetése is megvalósul. Ez biztosítéka lehet a tehetséges, nyelveket beszélő fiatalok pályára kerülésének.
Az előzőekben bemutatott, reform jelentőségű intézkedésekre a kormány mintegy 120 milliárd forint felhasználását javasolja. A tervezett kormányzati intézkedések eredményeként az illetményemelés mértéke a következőképpen alakul. Az érintettek - amennyiben a parlament elfogadja a javaslatunkat - 2001. július 1-jétől megkapják az összes emelés mintegy 40 százalékát, ez 20 milliárd forintot és januári fizetésükhöz viszonyítva mintegy 24 százalékos átlagos fizetésemelést jelent. Az ezt követő években, 2002. és 2004. január 1-jétől az emelkedés mértéke további 20-20 százalékos lesz. 2004. január 1-jétől mindenki hozzájut összességében - még egyszer mondom - a mintegy 70 százalékos, mintegy 120 milliárd forintnyi többletjuttatáshoz.
A közszolgálati rendszer egységességét szolgálja a törvényjavaslat azon része, amely a rendvédelmi szervek több mint 60 ezer fős állományára vonatkozik. Rájuk is kiterjeszti a bérreform megvalósulását, valamint az életpályával kapcsolatos intézkedések elemeit. Mindez azt eredményezi, hogy a rendőrség, a határőrség, a katasztrófavédelem, a tűzoltóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtás, valamint a vám- és pénzügyőrség hivatásos állományára is kiterjednek a kedvező intézkedések. Természetesen velük szemben is követelmény lesz a vagyonnyilatkozat, a teljesítményértékelés, az iskolai végzettség és az etikai szabályok fokozott betartása.
A törvényjavaslat tartalmazza a központi tisztikar létrehozását, amely a főtisztviselői karhoz hasonló intézmény lesz. Ezek az intézkedések terveink szerint nemcsak a rendvédelmi szervek hatékonyabb működését eredményezik, hanem a kormányzat új közigazgatási, rendészeti, nemzetbiztonsági stratégiájának megvalósítását is elősegítik.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány szándéka jelen törvénymódosítás benyújtásával arra irányul, hogy az európai uniós csatlakozás előtt megteremtse az egységes, hatékony közszolgálati rendszer alapjait, biztosítsa a közigazgatásban dolgozók számára a kiszámítható, a tervezhető, erkölcsileg és anyagilag egyaránt megbecsült életutat.
Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Kérem az Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
