Vissza
a kezdőlapraTartalomjegyzékHorn Gyula követné a Fidesz példáját
Sasvári Szilárd Romano Prodi nyilatkozatáról
Polt Péter levele Keller Lászlóhoz
MSZP: 14,5 százalékos nyugdíjemelést 2001-ben
A Legfelsőbb Bíróság Metró döntéséről részletesen
Magyar válasz Bős ügyébenHorn Gyula követné a Fidesz példáját
Horn Gyula szerint az MSZP következő kongresszusán le kell zárni minden személyi kérdést és dönteni kell a miniszterelnök-jelölt személyéről, egy új pártelnök megválasztásáról, valamint "üdvös lenne", ha megneveznék az országos lista első 10-12 helyén szereplőket is. Az ellenzéki politikus erről pénteken nyilatkozott az MTI-nek.
Ebben a ciklusban már hallottunk hasonló kijelentéseket, mégsem tudnak megbirkózni egymással az urak.
Ha felkérnek, elvállalom a pártelnöki posztot - közölte Horn Gyula, aki támogatni tudja Kovács László miniszterelnök-jelöltségét, mert "ő a legnépszerűbb MSZP-s politikus és tud olyan légkört kialakítani maga körül, ami konszenzust teremt". - Kovács László azonban egyedül nem tudja megnyerni a választásokat, ezért lenne szükség a pártelnöki és a miniszterelnök-jelölti funkció szétválasztására - vélekedett a politikus.
Várható volt, hogy Horn sem akar kimaradni saját utódlásából. Rajta kívül nincs más, aki össze tudná tartani a szétesőben lévő pártot, de aligha lesznek sokan, akik vissza akarnának menni.
Az exminiszterelnök - az érintettek beleegyezése esetén - a lista első 10 helyén szerepeltetné többek között Medgyessy Péter volt pénzügyminisztert és Németh Miklós exkormányfőt. Szavai szerint sokan keresték meg az elmúlt időszakban azzal, hogy változtatásra van szükség az MSZP politizálásában, hogy a párt egyértelművé tudja tenni: miben tud mást, többet nyújtani az embereknek a jelenlegi kormányzatnál. Szerinte a Fidesz olyan ellenfél, amely választási sikere érdekében "akár állami eszközöket is felhasznál", agresszív kommunikációt alkalmaz, illetve várhatóan "osztogatással" próbál majd szavazatokat szerezni. - Harcos típus vagyok, és nehéz választási küzdelem előtt állunk - mondta Horn Gyula, hozzátéve: ezért döntött úgy, hogy felkérés esetén vállalná a pártelnöki posztot. Kovács László, az MSZP - tavaly novemberben, a párt kongresszusán - nagy többséggel megválasztott elnöke nem kívánta kommentálni a volt kormányfő szavait. - Az MSZP elnökségét a testület hétfői ülésén tájékoztatja a párt lehetséges miniszterelnök-jelöltjeivel folytatott szándéktisztázó megbeszéléseinek eredményéről az a háromtagú bizottság, amelyet az elnökség bízott meg ezzel a feladattal - értesült szocialista forrásból az MTI pénteken. A testület tagjai Juhász Ferenc alelnök, Csiha Judit választmányi elnökhelyettes és Nagy Nóra elnökségi tag elzárkózott attól, hogy az MTI-nek beszámoljon arról: kikkel és milyen eredménnyel beszéltek eddig. A hírügynökség információi szerint péntekig a szóba jöhető jelöltek közül Kovács László pártelnök, Medgyessy Péter volt pénzügyminiszter, Németh Miklós exkormányfő és Nagy Sándor elnökségi tag, frakcióvezető is azt jelezte, hogy bizonyos feltételekkel vállalná a kormányfőjelölti funkciót. A konzultációs folyamat - Juhász Ferenc közlése szerint - még nem zárult le.
A médiatörvény jogharmonizációja elkerülhetetlen
Messzemenően egyetértek Romano Prodi azon megnyilatkozásával, hogy a csatlakozási tárgyalások audiovizuális fejezetének mielőbbi ideiglenes lezárása érdekében a média területén meglévő nyitott kérdésekre megoldást kell találniuk a parlamenti pártoknak - nyilatkozta Sasvári Szilárd pénteken az MTI-nek. Az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke az Európa Bizottság elnökének budapesti tárgyalásain tett kijelentésére reagált. Romano Prodi hangsúlyozta, hogy az audiovizuális fejezet nemcsak egy a sok közül, hanem a média ügyét érintő fontos kérdés. - A kormány ezért is szorgalmazta a médiatörvény jogharmonizációval összefüggő módosítását, amelyet a parlamenti pártok ugyan tartalmilag elfogadtak, a kétharmados jogszabály megváltoztatását azonban 2000-ben az ellenzék mégsem szavazta meg - mondta Sasvári Szilárd. Hozzátette: reméli, a mostani Prodi látogatás után az ellenzék megfontolja a bizottsági elnök észrevételeit. - A kormány a tavaszi ülésszakon ismételten benyújtja a törvénymódosító javaslatát, és remélem most az ellenzék nem fogja meghiúsítani, hogy a csatlakozási tárgyalások során végre lezárulhasson az audiovizuális fejezet - fogalmazott Sasvári Szilárd.
Nem sokat kockáztat, aki arra fogad, hogy az ellenzék most sem fogja megszavazni a javaslatot.
Polt Péter levele Keller Lászlóhoz: Félrevezet-e az ügyészség?
Polt Péter legfőbb ügyész pénteken visszautasította Keller László szocialista országgyűlési képviselő feltételezését, amely szerint az ügyészi szervezet félrevezeti a közvéleményt. Polt Péter levele Keller László "Miért vezeti félre a közvéleményt a Legfőbb Ügyészség?" című, írásbeli választ igénylő kérdéseire olvasható a Legfőbb Ügyészség internetes honlapján.
Polt Péter az április 2-án hozzá intézett kérdésekre válaszolva felidézi Keller László egyik korábbi, 2000. december 11-ei megkeresését, amelyben a képviselő az FVM Agrár-, Vidék- és Területfejlesztési Innovációs Kht. gazdálkodási szabálytalanságairól szóló értesüléseiről írt. Ezek között - ahogy a legfőbb ügyész idézi - szerepelt: "Nagy értékű (színlelt) ügyvédi szerződéseket kötöttek. Tudomásom van arról, hogy a szerződésekben Benczéné dr. Tóth Judit egyéni ügyvéd közbeiktatásával érintett és anyagilag kedvezményezett volt dr. Torgyán Attila, az FVM miniszter úr fia." Polt Péter pénteki levelében - jogszabályokra hivatkozás után - közli: a "színlelt" szerződés önmagában a közérdeket vagy mások törvényes érdekét nem feltétlenül sérti. A legfőbb ügyész úgy vélekedik, hogy a Keller László által közöltek nem tartalmaztak információt a szerződés közérdeket vagy mások törvényes érdekét sértő, esetleg bűncselekményt megvalósító tartalmára vonatkozóan. "Olyan tényközlésből, hogy egy szerződésben valaki, akár szerződő fél, akár harmadik személy anyagilag kedvezményezett, a szerződés jogsértő tartalmára következtetést vonni ésszerűen nem lehet" - írja Polt Péter. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magánjogi szerződéses jogviszonyokba az ügyészi beavatkozás lehetősége korlátozott. Polt Péter levelében utal arra is, hogy a képviselő által kifogásolt események esetleges törvénysértő voltának vizsgálatára az Állami Számvevőszék, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogosult. "Nincs tehát jogszerű lehetőség a minisztérium által megrendelt tanulmányokra kötött, továbbá oktatási és ügyvédi szerződések indokoltságának ügyészi vizsgálatára" - tartalmazza Polt Péter levele. A legfőbb ügyész véleménye szerint Keller László decemberi bejelentése az úgynevezett kazetta-üggyel nem volt összefüggésbe hozható. Hozzátette: a képviselő az Agrárinnovációs Kht. színlelt ügyvédi szerződéseiről tett említést, és ezzel kapcsolatban hozta fel Benczéné dr. Tóth Judit és dr. Torgyán Attila nevét. A kazettán pedig egy befolyással üzérkedés gyanúját keltő beszélgetés zajlott, amelynek nem volt köze a képviselő által említett színlelt szerződésekhez. A legfőbb ügyész közölte: nem véletlen, hogy az ügyészség a kazetta tartalmának megismerése után azonnal megtette a törvényben előírt szükséges lépéseket.
MSZP: 14,5 százalékos nyugdíjemelést 2001-ben
A szocialisták szerint az idei nyugdíjemelésnek 14,5 százalékosnak kellene lennie ahhoz, hogy másfél százalékos reálnövekedés valósulhasson meg - közölte Csákabonyi Balázs MSZP-s parlamenti képviselő, frakciója pénteki sajtótájékoztatóján, Budapesten. Az ellenzéki politikus ezen kívül indokoltnak tartja, hogy tavaly január 1-ig visszamenőlegesen 1 százalékos nyugdíj-kiegészítést hajtson végre a kormány. - A kormány fél éve bizonytalanságban tartja a 3 milliós nyugdíjas társadalmat azzal, hogy egymástól eltérő nyilatkozatok hangzanak el kormányzati szereplők részéről a nyugdíjemelés kérdésében - mondta Csákabonyi Balázs. Szavai szerint a tavaly novemberben végrehajtott nyugdíjemelés-kompenzáció után Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter pótlólagos kiegészítést helyezett kilátásba, melynek mértékét először 0,4, majd 0,7 százalékban jelölte meg. Ezt követően - folytatta Csákabonyi Balázs - Orbán Viktor miniszterelnök decemberben a nyugdíjas nővérek otthonában már 1 százalékos visszamenőleges nyugdíj-kiegészítésről beszélt. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter ehhez képest február 12-én az idősügyi tanácsban azt mondta, nincs eldöntve, hogy visszamenőlegesen 1 százalékos emelést hajtanak végre, vagy egyszeri kompenzációként 5 ezer forintot kapnak a nyugdíjasok. Csákabonyi Balázs úgy látja, hogy a kormány végül nem akar a tavalyi évre vonatkozóan nyugdíj-kiegészítést adni az érintetteknek, holott a 10,3 százalékos emelés - álláspontja szerint - nem fedezte az árnövekedés mértékét.
Csákabonyi most úgy csinál, mintha nem ők vezették volna be az un. svájci indexálást, amely az inflációnak csak a felét, s a béremelkedéseknek is csak a felét engedi érvényesíteni. Az árnövekedés mértékének a figyelembe vételére az általuk meghozott törvény szerint nincs mód.
Utalva Orbán Viktor szerdai rádióinterjújában elhangzott mondatára, miszerint a pontos elszámolás a hosszú barátság záloga, kijelentette: aki barátkozni akar, mindig mondjon igazat.
A legélesebben visszautasítjuk ezt a tisztességtelen megfogalmazást. Csákabonyi - aki nem szakértője a kérdésnek - hordószónok módjára javasolta a nyugdíjemelés mértékét, azt nem támasztotta alá gazdasági és törvényes érvekkel, s az általuk bejelentett magas értékek világosan jelzik, továbbra is ellenzéki szerepre készülnek.
A Legfelsőbb Bíróság Metró döntéséről részletesen
Tegnap már tárgyaltuk a hírt. Mostani összeállításunk az MTI - alapján részleteket is tartalmaz.
Előzmények: A tervezett Dél-Buda-Rákospalota (DBR) metróvonal első, Etele tér - Baross tér között megépítendő szakaszának 60-40 százalékos arányban történő finanszírozásáról 1998 áprilisában írt alá polgári jogi szerződést Medgyessy Péter, a Horn-kormány pénzügyminisztere és Demszky Gábor főpolgármester. Az év novemberében azonban Járai Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere felmondta a megállapodást. Ekkor kezdett pereskedni a Fővárosi Önkormányzat.
A Legfelsőbb Bíróság (LB) a metró-perben pénteken kihirdetett jogerős ítéletével elutasította a Fővárosi Önkormányzat keresetét, így a magyar államnak nem kell megfizetnie az összességében 100 milliárd forint nagyságrendű követelést.
Az indoklás szerint a közpénzekkel való hatékony és ellenőrzött gazdálkodással, a jogállamiság elvével ellentétes, hogy az Országgyűlés megkerülésével folyósítsanak központi költségvetési támogatást. Erre csak törvényhozási felhatalmazás alapján kerülhet sor, nem pedig, mint a jelen ügyben, polgári jogi szerződés alapján. Az LB döntésével megváltoztatta a Fővárosi Bíróság tavalyi elsőfokú ítéletét, melyben még az addig esedékessé vált 26,5 milliárd forintos követelés, illetve kamatai megfizetésére kötelezték nem jogerősen a magyar államot.
Demszky kiforgatta az ítéletet: A Legfelsőbb Bíróság precedens értékű ítéletet hozott: kimondta, hogy az államnak nem kell kifizetnie a metróberuházás költségeinek rá eső részét, azaz ma Magyarországon az államnak nem kell szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítenie. Az állam ezzel kivételezett helyzetbe került: polgárai fölé helyezheti magát. Meglepte az ítélet, hiszen az teljes mértékben ellentétes a 4-es metróval kapcsolatban hozott eddigi négy bírósági döntéssel, köztük a jogerős legfelsőbb bírósági határozattal. Jelezte: a főváros az írásos ítélet kézhez vétele után dönt arról, hogy benyújt-e felülvizsgálati kérelmet. A már megkezdett előkészületi munkákról a főpolgármester elmondta: azok nem állnak le, de függetlenül attól, hogy benyújtanak-e felülvizsgálati kérelmet vagy sem, az már bizonyos, hogy a metrót csak a következő kormánnyal fogják megépíteni.Ez már a pártelnök hangja, nem a főpolgármesteré. A következő - Orbán Viktor vezette - kormány egyébként lehet, hogy szívesen támogatja a fővárosi metró fejlesztését. Akkor remélhetőleg már erre is futja. Ma még azonban a vidék felzárkóztatása fontosabb, európai integrációs céljainkat is jobban szolgálja.
A Legfelsőbb Bíróság Metró-perben hozott határozatával az adófizető állampolgárok járnak jól, mert biztosak lehetnek abban, hogy a pénzüket egyetlen tárca vezetője sem költheti el - hangsúlyozta a pénteki gyulai Gyula-napokon rendezett sajtótájékoztatón Varga Mihály pénzügyminiszter. A főváros kontra kormány perben e napon hozott ítéletről szólva fölemlítette, hogy az előző kormány pénzügyminisztere parlamenti fölhatalmazás nélkül akart a fővárosi beruházásra többszáz milliárd forintot juttatni. A Legfelsőbb Bíróság döntésében kimondja, hogy országgyűlési fölhatalmazás nélkül sem pénzügyi, sem belügyi tárcát vezető, sem más miniszter nem rendelkezhet az adófizetők pénzével. A pénzügyminiszter szerint a döntéssel precedens értékű perben hozott határozatot a Legfelsőbb Bíróság; ilyen ügy még nem volt Magyarországon. Miután a jogtörténeti jelentőségű döntéssel a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta a kormány álláspontját, és harmincmillió forint perköltség megfizetésére kötelezte a felperes fővárost, Budapest önkormányzati vezetői talán elgondolkodnak azon, hogy vajon érdemes volt-e a bíróság döntése előtt különböző pályázatokat kiírni és a munkálatokat elkezdeni - vélekedett. A kormányzat metró-építési elképzeléseire vonatkozó kérdésre válaszolva a pénzügyminiszter hangsúlyozta: a döntés után először a fővárosnak kell lépnie és átgondolnia a helyzetet; természetesen ugyanezt teszi a kormány is. A múlt év őszén volt a kormánynak volt egy, a közlekedési miniszter által előterjesztett javaslata: hosszabbítsuk meg a 2-es metró nyomvonalát, s hajlandók vagyunk támogatni a felszíni tömegközlekedés felújítását - emlékeztetett rá Varga Mihály. - Ez szerintünk jóval olcsóbb és jóval hatékonyabb megoldás lenne, mint egy igen költséges presztízs-beruházás - hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
Tirts Tamás, a fővárosi közgyűlés Fidesz-MDF-MKDSZ frakció vezetőjének véleménye: A jogi csűrés-csavarás, pereskedés helyett a főváros vezetésének inkább szakmailag kellene alaposabban kidolgoznia a 4-es metró nyomvonalával kapcsolatos kérdéseket, és érdemi párbeszédet, kompromisszumokat kellene kötnie Budapest tömegközlekedésének javítása érdekében. Az LB jogerős ítéletével pontot tett egy olyan ügy végére, amely egy elhibázott jogi érvelésen alapuló, fölösleges kampányfogás volt a főpolgármester részéről. Demszky Gábor főpolgármester politikai ripacskodásának újabb fejezete zárult le az LB jóváhagyásával. Tirts Tamás emlékeztetett: az általa vezetett frakció már korábban felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy egy pénzügyminiszter hiába ír alá bármilyen szerződést, annak önmagában a jogérvénye megkérdőjelezhető, ha nincs mögötte kormány-, vagy parlamenti döntés. - A 4-es metró kérdésében a Magyar Országgyűlés sem külön vitát nem folytatott, sem büdzséjében nem hozott döntést, ezért a költségvetésileg és szakmailag is megalapozatlan metróberuházást ebben a formában a polgári kormány nem tudta támogatni - mutatott rá a politikus. Tirts Tamás ugyanakkor hangsúlyozta: frakciója a jövőben is készen áll arra, hogy a közlekedéssel kapcsolatos javaslatait és a gazdasági számításra vonatkozó szakértői véleményeket a főváros vezetői számára is eljuttatja.
Magyarország a további bősi tárgyalások sikere érdekében több kompromisszumra is kész, s ezt jelezte a héten Szlovákiának megküldött javaslatban - tájékoztatta Bartus Gábor kormány főtanácsadó pénteken az MTI-t. A dunai kormánybiztosi titkárság helyettes vezetője elmondta: mivel Szlovákia a múlt év végén megküldött válasz dokumentumában érzékeltette, hogy a nagymarosi vízierőmű felépítésének elmaradásáért kártérítésre tart igényt, Magyarország nem zárkózna el a részletes, tételes elszámolástól. Ezért javasolja, hogy végezze el ezt a munkát egy közös jóvátételi és költség-elszámolási bizottság. Bartus Gábor rámutatott: a magyar vélemény szerint ez az elemzés igazolja majd a Hágai Nemzetközi Bíróság nullszaldós elszámolásra vonatkozó javaslatának megalapozottságát. Sőt, bizonyítja a magyar ökológiai kárigények jogosságát is. Az újabb tárgyalási javaslatban Magyarország figyelembe vette azt is, hogy Szlovákia nem kívánja a korábbi államközi szerződést felváltó újabb megállapodás kidolgozásakor a rendezés jogelveinél, többek között az Európai Unió joganyagát is figyelembe venni. Ezért ez a magyar elvárás egy kevésbé hangsúlyos helyen kerül megemlítésre. A legutóbbi szlovák válasz-dokumentumból kitűnt, hogy a szomszédos állam nem lelkesedik a tulajdoni hányad elosztására tett magyar javaslatért. Ez arra vonatkozott, hogy szűnjön meg az egyes létesítményekben lévő 50-50 százalékos tulajdoni hányad, s mindkét ország csak a saját területén lévő javak felett rendelkezzen. Azaz, Szlovákia a bősi és a dunacsúnyi, Magyarország a dunakiliti létesítmény teljes tulajdonát szerezze meg. Ez a korábbi indítvány már kimaradt a héten Szlovákiának elküldött tárgyalási javaslatból. Bartus Gábor elmondta: továbbra sem tartják megfelelő kalkulációnak, hogy Magyarország bősi energiarészesedése megegyezik a beruházási hányaddal, amelyet 14 százalékban jelölt meg Szlovákia. Ugyanakkor értékelve, hogy Szlovákia nem zárkózott el eleve Magyarország bősi energiarészesedésének megfelelő többletvíz átadásától, ideiglenesen elfogadnák az említett 14 százaléknak megfelelő többletvizet. Ennek átadását mielőbb kéri a magyar tárgyaló partner. Ez annyit jelentene, hogy éves átlagban a Duna vízhozamából az Öreg-Dunába átadott 17-18 százalékos vízmennyiséget 29-30 százalékra lehetne emelni. Viszonyításként megemlíthető, hogy a középvízhozam 2.200 köbméter másodpercenként. Ez a vízmennyiség nem elhanyagolható az ökológiai viszonyok javítása során.