E./ Kultúrával, művészetekkel kapcsolatos programok és feladatok

A művészi szép számos titka közül az egyik legszembetűnőbb, hogy az mindig egyfajta alázat gyümölcse. Ha jól megfigyeljük, az alkotó képzelet kifejezésének anyagáért mindig földig hajol, mintegy megismételve Isten teremtő gesztusát. Mi több: minél bonyolultabb a mondanivalója, a művésznek annál esendőbb és elhagyatottabb rétegekbe kell leásnia, hogy megfelelő “anyagra” találjon. A művészetben csak az szárnyal, ami földhözragadt, egyedül a szegénység gazdag és a vereség győzedelmes. …A művészetet egyedül az élteti, ami csakugyan van, mi csakugyan megtörténik. Ahogy az éhezőt nem lehet szép szavakkal megetetni, a művészet sem táplálkozhat utópiákból. A legtündöklőbb elgondolás sorsa is megformálásakor, anyagában dől el, ahogy egy szerelemé az ölelésben. A művészet: inkarnáció. Minél szellemibb, annál “tapinthatóbb”. És fordítva: minél “tapinthatóbb”, annál bensőségesebb, annál szellemibb.

Pilinszky János: Szög és olaj

1. Tisztázni kell először is, hogy mi a kultúra, mi a valódi érték, mi az igényes művészet. Ezen belül mi az egyetemes kultúra és művészet, mi az európai és mi a sajátosan magyar? Mi tartozik a kultúra világába és mi a magas művészetbe? Mi a kapcsolat a kettő között – koronként és mi ma? Ezzel kapcsolatosan rövid tanulmányokat kellene javasolni, bibliográfiát kellene összeállítani a polgári körök számára. (Akár művészeti áganként)
2. Az igénytelen, a csak a “polgárpukkasztás” érdekében, a hagyományos értékek lerombolásának a szándékával jelentkező “művészetet” le kell leplezni, ha kell és lehet, fel kell lépni ellene, az ezzel kapcsolatos vitákban olyan köröket, személyeket kell támogatni, amelyek, akik valóban vitázni tudnak ezekkel a destruktív, romboló irányzatokkal.
3. A “magas művészet, kultúra” keretében, de amellett is a szűkebb környezetünk kultúrájának, művészetének, művészeinek számbavétele nagyon fontos. Ápolni kell ezeket a területeket, kapcsolatot kell keresni ezekkel a személyekkel.
4. A polgári körök közösen - akár egymással összefogva - szervezhetnek filmklubokat, közös színházlátogatást, múzeumlátogatásokat, előtte-utána baráti beszélgetéseket.
5. Szervezhetünk felolvasásokat kávéházban, de akár a saját otthonunkban is. Hirdessünk meg egy-egy érdekes könyvet, írást és abból tartsunk felolvasóestet, hangulatosan, a körülményeket is otthonossá téve. Egy-egy rész felolvasása után beszélgethetünk az adott szerzőről, a műről. Úgy szervezzük meg ezeket a találkozókat, hogy mások is jöhessenek, különösen fontos volna az ifjúság megszólítása. Az ifjúság körében az olvasás értékének, személyiségfejlesztő hatásának a tudatosítása, az örömének a felkeltése rendkívül fontos feladatunk.
6. Mecenatúra szervezése – művészi alkotások létrehozására. Rengeteg pozitív cél, új és régi, külső és belső közösségi tér van, ahová művészek szobrot, képet, falikárpitot, ólomüveg ablakot stb.-t álmodtak és ezek valamilyen okból (a jelen kurzus tartalmi okból ellenez pl. bizonyos alkotásokat) kívül esnek az állami mecenatúrán. Ezeknek lehetne hátteret biztosítani a polgári körök összefogásával.
7. Támogassuk az amatőr művészeteket! Mi magunk is éljünk a művészet kifejezési eszközeivel – festés, verselés, színházcsinálás, együttzenélés, fotózás stb. Segítsük mindenféle művészet megjelenését, bemutatkozását a saját köreinkben.
8. Színvonalas, polgári bálok (pl. farsangi bál, aratóbál, szüreti mulatság) szervezése, fiatalok számára színvonalas szórakozás biztosítása. Egy bál szervezése nem üzleti vállalkozás, vagy kirakat, néhány személy kiváltsága, hanem közösségi megmozdulás, alkotó tevékenység minden résztvevő számára, így a saját kultúránk fokmérője egyben.
9. Támogassunk erkölcsileg, de a saját részvételünkkel is amatőr színjátszást, diákok színi előadását, utcaszínházat. A színház eleve egy polgári műfaj, az erre való készülés, bármilyen amatőr szinten nagy közösségformáló erő.
10. A környezetünkben lévő iskolákban patronáljunk iskolai művészeti versenyeket, kiállításokat – odafigyeléssel, díjak kitűzésével, zsűri szervezésével stb.