Frissítve

A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség felháborítónak tartja a magyar kormánynak az un. kettős állampolgársággal kapcsolatos kétszínű magatartását. Olykor a kérdés iránti nyitottságot hangsúlyoznak, máskor nyilvánvalóvá teszik, hogy érdemi lépésekre nem hajlandók. A külügyminisztérium - a belügyi tárca véleményét nem véve figyelembe - ismételten az Európai Unióra hivatkozik, amikor ki akar térni a kettős állampolgárság kérdése elől. Sajnálatos, hogy még a szerb miniszterelnök jó szándékú felvetésére sem adott Magyarország érdemi választ.

A magyar jog nem tiltja, sőt bizonyos esetekben elő is segíti azt, hogy más államok polgárai magyar állampolgárok lehessenek. Ez teljesen összhangban van az Állampolgárságról szóló Európai Egyezménnyel. Az állampolgárságra vonatkozó szabályozás egyébként minden állam saját joga. Az állam saját állampolgáraira vonatkozó belső szabályozását az Európai Állampolgársági Egyezményt aláíró államoknak el kell fogadniuk. Alapelv az is, hogy egy új állampolgárság megszerzése nem járhat a korábbi állampolgárság elvesztésével.

Téves azt az állítás is, amely szerint a "levelező állampolgárság" intézménye nem létezik. Ez a kifejezést a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára annak a helyzetnek a leírására használta, hogy valaki úgy szerezzen állampolgárságot, hogy továbbra is a másik állam területén él. Éppen a hatályos magyar jog - amelyet az Európai Unió is átvizsgált s saját jogrendszerével összhangban lévőnek talált - ismer ilyen lehetőséget. Mindazok, akiket a jogtalanság évtizedei alatt megfosztottak állampolgárságuktól, alanyi jogon visszakapják azt, éljenek a világ bármely országában.

Vannak sokan, akiktől annak idején nem jogtalanul vették el magyar állampolgárságukat, hanem - a szülőföldön maradás érdekében - "önként" lemondtak róla. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség szerint nem lenne szabad megkülönböztetni az embereket aszerint, hogy mi módon vesztették el magyar állampolgárságukat. Mindazoknak, akiknek felmenői között igazolhatóan volt magyar állampolgár, vissza kell adni állampolgárságukat. Az ő esetükben a nem magyar állampolgárok honosításának feltétele közül csupán kettőt kell figyelembe venni. Az kaphassa vissza az állampolgárságot, aki a a magyar jog szerint büntetlen előéletű és ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban, továbbá honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti. Ennek a feltételrendszernek sok olyan ember is megfelel, aki nem magyar nemzetiségű (pl. szlovák, román, szerb, horvát, szlovén, német). Biztosak lehetünk abban, hogy az általunk megnyitni javasol lehetőséggel óriási többségben magyar nemzetiségűek fognak élni. Nem látunk azonban bajt abban, ha példának okáért szerbek, románok, németek is lesznek a kérelmezők között. Épp ellenkezőleg, megtiszteltetés lesz érdeklődésük és elkötelezettségük a magyar állam iránt. Ők bizonyára nem a szélsőséges nacionalisták módján fognak ránk gondolni. Magyarországnak halaszthatatlanul meg kellene teremtenie azt a feltételrendszert és jogi szabályozást, amely alkalmas az országhoz kötődés szavatolására, anélkül, hogy a más államokban élő és így kettős állampolgársággal rendelkezőket szülőföldjük elhagyására késztetné. Döntse el a polgár - és senki más helyette -, akar-e élni a lehetőséggel, hogy otthonának érezze Magyarországot is, anélkül, hogy feladná szülőföldhöz való ragaszkodását! Ezért Szövetségünk az állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítást javasolja.

Az ilyen állampolgárság megadásának érdemi költségkihatása Magyarországra nincs. Az adminisztratív költségeket a megfelelően kiszabott illetéknek kell fedeznie, társadalombiztosítási igénnyel biztosítási jogviszony nélkül nem lehet fellépni, szociális ellátásaink pedig általában helyben lakáshoz kötődnek. A magyar állam teherbíró képességének az emlegetése tehát megint csak porhintés és a polgárok becsapása.

Javaslatunk elfogadása esetén megszűnne az az ellentmondás is, hogy pl. a Budapestről elszármazott amerikás magyar napok alatt lehet ismét magyar állampolgár, míg a Kolozsvári születésűek ettől el vannak zárva.

Biztosak vagyunk abban, hogy az ég-világon semmi más nem kell ahhoz, hogy a szomszéd államok polgárai, vagy akár a még távolabbra szakadtak is, ha kérnek, akkor magyar állampolgársághoz is jussnak, mint politikai akarat. Ez magyar kereszténydemokratákban és a polgári ellenzékben megvan.

A javasolt törvénymódosítás szövege:

A törvény 5. §-a jelenlegi szövege a § (1) bekezdésévé alakul és a § új (2) bekezdéssel egészül ki.

(2) Aki valamely más állam folyamatosan nem Magyarországon tartózkodó polgára, ha ő maga vagy valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, és a 4. § (1) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott feltételek fennállását a belügyminiszter igazolta, honosítási igényéről szóló, a Magyar Köztársaság Elnökéhez címzett, személyes, írásbeli nyilatkozatával a magyar állampolgárságot a nyilatkozattétel napjával megszerzi.

(3) A nyilatkozat alapján a belügyminiszter az érintett személy részére állampolgársági bizonyítványt ad ki.

A törvény 7. §-a az alábbi új (4) bekezdéssel egészül ki, a további bekezdések száma értelemszerűen változik.

(4) Aki állampolgársági bizonyítványát e törvény 5. §-a (3) bekezdése alapján kapta meg, az állampolgári esküjét illetőleg fogadalmát a Magyar Köztársaságnak a folyamatos tartózkodási helye szerint illetékes külképviseletén teszi le.

A törvény 24 §-a (4) bekezdés b) pontjának szövege az alábbiakra módosul:

(4)

b) a polgármesternek illetőleg a külképviseleteknek az eskü vagy fogadalom letételével kapcsolatos feladatait;