Vissza a kezdőlapraMegjelent: 2003.08.13. 08:42:48
Kossuth Rádió Reggeli
Krónika
2003.augusztus 13.
Kereszténydemokraták a "kettős" állampolgárságról
Szerkesztő: P. Szabó József
Akinek a szülei-nagyszülei magyar állampolgárok voltak, alanyi jogon kaphasson magyar állampolgárságot - javasolja a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség vezetése.
"A kettős állampolgárság ügye rendkívül fontos a magyarságnak" - mondta a köztársasági elnök, akit öt vajdasági magyar párt és mozgalom levélben kért arra: módosítsák úgy a magyar alkotmányt, hogy a vajdasági magyarok is jogosultak legyenek magyar útlevélre. Ezt a levelet elküldték az Országgyűlés elnökének és a miniszterelnöknek is. Szili Katalin szerint minden magyarországi és határon túli magyar parlamenti tényezőnek oszthatatlan felelőssége a következmények vizsgálata és a helyes döntés kialakítása - ezt Lezsák Sándor MDF-es politikusnak válaszolta a házelnök. A Külügyminisztérium államtitkára szerint egy-két héten belül végleges formát ölt a szaktárca elemzése a kettős állampolgárságról. Most Surján László fideszes politikus mondja el elképzelését ebben a témában Zengő Árpád mikrofonja előtt.
Riporter: Az elmúlt hetekben számos variáció, ötlet merült fel a határon túl élő magyarok kettős állampolgárságát illetően. Most Surján László állt elő egy újabb elképzeléssel, amelynek van számos sajátos pontja.
Surján László: A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség vezetése, részben a Kereszténydemokrata Néppárt úgy gondoljuk, hogy a jelenleg hatályos törvényből kellene kiindulnunk és ennek a törvénynek bizonyos passzusai rendelkeznek arról, hogy milyen feltételek mellett kerül sor a visszahonosításra. Az állampolgárság Magyarországon leszármazás kérdése. Ha a felmenőim magyar állampolgárok voltak, akkor valójában én is az vagyok, furcsa módon még akkor is, ha nem is tudok róla. Ennek megfelelően az összes most fölmerült problémát könnyen lehet rendezni, ha a visszahonosítást jobban kinyitjuk, mint ahogy a jelenlegi törvény kinyitja, nem kötjük magyarországi tartózkodáshoz és azok a más országokban állampolgársággal rendelkező személyek, akiknek szülei, nagyszülei vagy későbbi felmenői magyar állampolgárok voltak, amennyiben az alapvető nemzetbiztonsági vizsgálaton átesnek, mintegy alanyi jogon kapják meg a magyar állampolgárságot. Ez egyértelműen lesöpri az asztalról azt az egyébként is kicsit mesterséges problémát, hogy etnikai alapú megkülönböztetés jönne létre. Erről itt szó sincs, hiszen a Magyar Királyságban románok, szlovákok, szerbek, horvátok nagy számban éltek és mi baj származna abból, hogyha néhányan ezeknek a leszármazottjai olyan vonzást éreznének a Magyar Köztársaság iránt, hogy a meglévő állampolgárságok mellett még ezt is föl akarnák venni, ez csak erősítené Magyarország jelenlétét a szomszéd államokban, igazi hidak épülnének a velünk együtt a Kárpát-medencében élő államok és mi közöttünk. De van egy nagyon furcsa probléma, amivel Amerikában járva is többször találkoztam, egy amerikás magyar ha ő maga vagy a szülei a mai Magyarország területéről érkeztek Amerikába, alanyi jogon pillanatok alatt megkapják az állampolgárságot, csak ki kell jelentsék az ez irányú igényüket. De ha az illető Kolozsvárról vagy Újvidékről vagy Szabadkáról érkezett, akkor a mai szokások szerint, a mai törvények szerint erre nincs lehetősége. Az, amit mi most javaslunk, az ezt a problémát megoldja és teljes mértékben megfelel az Európa Tanács ez irányú határozatainak.
Riporter: Van a világon példa, ami hasonlít az önök megoldási javaslatához?
Surján László: Például maga Románia is hasonló módon kezeli a Moldáv Köztársaság polgárai számára adott lehetőséget. Akik valaha a román állam polgárai voltak és jelenleg a Moldáv Köztársaság polgárai, azok kérhetik. Sőt, van egy nemzetközi szerződés, amelyet Románia is, Magyarország is a törvényei közé iktatott, amely kifejezetten bátorít a többes állampolgárságra és ez nagyon érdekes, mert a 60-as években épp ellenkezőleg, arról szólt a történet, hogy ezt lehetőleg kerüljék el az államok. És éppen a mi térségünkben, az új demokráciákban, ahol annyi változás történt, gondoljunk Csehszlovákia eltűnésére, Jugoszlávia eltűnésére, nagyon fölmerül a kettős állampolgárság igénye, például Szerbia és Bosznia között. Ez egy olyan lehetőség, amely ráadásul nem is jár anyagi kockázattal. Nevetségesek azok a kérdések, amelyeket időnként egyes politikusok fölvetnek, hogy bírja-e Magyarország ennek a terhét. Semmifajta teher nincs, hiszen az adminisztratív költségeket az érintett kérelmezők értelemszerűen megfizetik és azzal, hogy állampolgárságot kap valaki Magyarországon, még nem kap tb-biztosítást, nem kap költségeket. A letelepedéshez kötődnek a szociális ellátási költségeink és nem az állampolgársághoz.
Riporter: Nekem úgy rémlik, mintha Izraelt is említette volna. Az ottani megoldásban is van hasonlóság az önök javaslatával.
Surján László: Elvileg az izraeli állampolgárság is jár minden embernek, aki zsidónak vallja magát és azt gondolom, hogy ez az ő történelmüknek az ismeretében egy nagyon helyes, de Izraelre szabott megoldás. Itt kifejezetten, ha úgy vesszük, etnikai jellegű. De hát itt egy állam rekonstrukciójáról van szó. Mi nem akarunk rekonstruálni régi, hajdan volt magyar királyságot, de azt gondoljuk, hogy ha ezzel a megoldással segíteni tudunk a határainkon túl élő magyarokon és egyben egy testvéri kezet nyújtani azoknak, akiknek a felmenői a magyar állam polgárai voltak, akkor ez egy helyénvaló és jó lépés és mindenfajta támadást kivéd.
Lásd még: