KékDolmány
A fonó -szövő mesterségről
Szedettes szövésű háziszőttes törölközők, illetve rúdra valók Erdély,1900-as évek eleje
A háziszőtteseket igen változatosan díszítették:
Csipke szélű kötény, Erdély 1890-es évek
Főképp mértani alakzatokat használtak, vonalakat, négyszögeket, csillagokat, de gyakori volt a rózsa motívum is.
Hogy teljesen érett-e, arról tudják, hogy szára a tenyérben szétdörzsölve nem szakadozik.
Ekkor hozzálátnak a nyüvéshez. A kendernyüvő 5-6 szálat tép ki egyszerre, marokba szedi, aztán kévékbe kötik.
Ezt követi a szárítás, amiről a nap melege gondoskodik. A kévéket lepedőkbe csavarva a kocsik hazahordják, s a csűrben elcsépelik.
Innen az áztatóba kerül, a kender megpuhul, a rostszálak szétválnak. A kévéket tízesével összekötözik, s vagy mindjárt ősszel, vagy a téli fagyasztás után tavasszal, pocsolyákba, patakokba rakják. Rendesen sarat, követ vagy gyepet raknak rájuk, hogy elmerüljenek.
Ősszel 2-3 hétig, tavasszal 5-6 hétig is tart az áztatás. Az áztatás próbája, hogy törik-e vagy szálaz a megdörzsölt kender. Ha szálaz és szöszöz, ki kell húzni az áztatóból gereblyével, vagy kapával. A csomókat megbontják, s száradni hagyják. Ezután petrence rúdon a patakba a patakba hordják, a büdös vizet kimossák belőle, újra kévékbe kötik és szétsátorítják, hogy a levegő jól átjárhassa a szárakat. Esős időben azonban hazahordják és a sütőkemencében szárítják, mert ha alaposabban megázik, kól válik belőle.
A puha száraz kendert a fás részektől, a pozdorjától megszabadítják. Ez kendertörés. Szokás volt a kendertörő vályúban mosó sulyokkal ütlegelni. Vagy egyszerűen csak a kerítéshez vagy cölöpökhöz csapkodták. Ritkán előfordult, hogy lábbal tapodták, vagy nagyritkán fa mozsárban zúzták. Ám a kendertörés legalkalmasabb szerszáma a törő, más néven bitó vagy teplő. A kivert pozdorját durván megfonják, pityókos zsákot szőnek belőle.
Kalotaszegi gatya szárának vége, azsúrozott csipke. 1800-az évek második fele
Ezután következik a tilolás, ezzel a pozdorja apraját verik ki a kenderből, továbbá a puhítás feladata. Ám a puhítás ezzel még nincs befejezve, a kitilolt kenderfűt morzsolják, aztán jön a fésülés vagy gerebenezés. Addig gerebenezik a kendert, míg a szösze kijön. A fésű fogak közé tapadt kendernek szösz a neve. Ezt is majd felhasználják. Majd koszorúba kötik a kendert, s ha nem kerül tüstént fonásra a szuszékba rakják.
Mi a szösz, most már tudjuk. De mi a csepű ? Alja kender, ami fésüléskor a fogak között maradt. Na és a kóc ? A pozdorja javát nevezik így.
Most már fonhatunk a kerekes guzsalyon, más néven a rokkán. Létezik egyszerű kerék nélküli guzsaly is, többféle.
A fonalat sodorják, nyújtják. Az orsókon összegyűlt fonalat, hogy a szövésig kötegekben tarthassák motollára hajtják fel.
A motolláról leszedett nyers fonalat, mielőtt a szövőszékre rakják, megtisztítják és megpuhítják, hogy szövéskor ne szakadozzon. Ezt a célt szolgálja a háromszori szapulás és sulykolás.
A szapulni való fonalat először szitált fahamura öntött forró vízbe hempergetik, azután, ha már a lúggal jól teleívódott, szapulóba rakják dögleni. Döglés közben a szapulóba állandóan forró lúgot öntöznek, mely alul egy kis dézsába gyűlik össze. Így megy ez 24 órán át. Másnapra kelve a fonalat kirázzák, kimossák, kicsapkodják és kifagyasztják.
Másodszorra 1-2 napig rágódik a lúgban a fonál, lepedővel letakart szapulóban. A mosástól most már szép sárga színt kap.
A motollálás nem csupán a fonal kötegbe gyűjtésére, hanem mérésére is szolgál.
A csiki Menaságon 1 ige = 3 szál = 12 m vagy rőf
20 ige = 1 zséreb = 240 m vagy rőf
50 ige = 1 pászma = 600 m vagy rőf
13 zséreb = 1 mejjék = 3000 m vagy rőf
A paraszt vásznaink rendesen 47 vagy 72 cm szélesek. Lám mennyi régi szavunk van, melyeket a köznyelv mostanság is használ, anélkül, hogy az eredeti jelentésével tisztában lenne. Mint látjuk régebben a kendert szapulták, ma akit szapulnak arra semmi jót nem mondanak.
Erdélyi férfi ing, XIX. sz. eleje Gyönyörű, aprólékos hímzés munka
A 3. nap elteltével kiszedik, kimossák, megcsapkodják és kis sulykolják, majd kiterítik és megfagyasztják, megszárítják. A harmadszori lúgozásra a sárgás fonal megfehéredik. A kiszapult fehér fonál voltaképpen már kész a szövésre.
Ami még hátra van, a gombolyítás, már csak a szövés megkönnyítésére szolgál, nevezetesen arra, hogy a fölvetett szálak a szövőszéken össze ne kuszálódjanak, ne bontódzanak. Láthatjuk, micsoda fáradságos nagy munka, míg a kenderből végre szövésre kész fonál lesz. Tiszteletünket érdemlik ezek a dolgos, értő asszonyok.
Mindaz, amit a fentebbiekben a kender földolgozásánál mondottunk áll nagyjából a len földolgozására is. A munka valamivel még vesződségesebb, aprólékosabb, lényeges különbség azonban nincs a kettő között.
Dúsan gyöngyözött női ingujj részlete 1800-as évek vége Erdély
A sima szövés mellett szedettes mintájú szőtteseket is készítettek, melyek szálszámolással készültek, igen nagy ügyességet, mesterségbeli gyakorlatot kívántak
Bámulatos szépségű gyöngyhímzés, férfiingeken XIX.-XX. sz. fordulója Erdély
A lányok, asszonyok egész télen fontak, márciustól pünkösdig pedig szőttek. Szinte minden parasztasszony és leány tudott szőni, és ha a legény leánynézőbe ment, a legelső kérdése választottjához az volt, tud-e szőni? Ha az anya el akarta utasítani a kérőt, csak azt felelte, hogy a leány még nem tud szőni.
Kalotaszegi női ingek ujjai Erdély 1800-as évek második fele
Szoknyák derék részei, Erdély 1800-as évek második fele
Szlovák találós kérdés:
Kitépsz engem, megvagdalsz, megcibálsz engem, mégis öltöztetlek. Mi az ?
(kender)
Vasmadár a posztót bújja, kenderfarkát messze húzza. Mi az ?
( tű és cérna)
Kalotaszegi szoknyák alja
Erdély 1800-as évek második fele A szoknyák cakkenyos kézi horgolású csipkében végződnek
Gagauz találós kérdés Bulgáriából:
Szarka
cserreg riadtan, a lába a markomban, négy darab fa mozgolódik, tövük nyomja
derekam.
Mi az?
( szövőszék)
A KékDolmány sorozat tagjai:
A gyűjtemény tulajdonosai:
Gábor Zsuzsa
foto: Gábor György
elérhetőség:
kekdolmany@gmail.com
tel: 00-36-70/2685549
