2004. március 09. kedd 16:01
„Antall József megalapozta, Orbán Viktor felépíti”
Franka Tibor interjúja Surján Lászlóval
V. rész
– Antall József halála után valamelyik televíziós műsorban arról faggatták Orbán Viktort, mikor találkozott utoljára a miniszterelnökkel, és miről beszélgettek, ha jól emlékszem, Orbán Viktor a témáról hallgatott, mondván, az kettőjükre tartozott. Már ez a megnyilvánulás valamiféle kapcsolatról árulkodott a két ember között. Azóta egyre többször emlegetik őket valamely téma kitárgyalása során együtt. Ön dolgozott Antallal, és dolgozik Orbánnal. Mi a véleménye az összehasonlításról, az esetleg meglévő közös vonásokról?
– Nehéz a kérdés, mert az alma és a körte jósága közül kell választani. Antall kiemelkedő alakja volt a rendszerváltoztatásnak. Igényes, alapos közjogi szemlélet jellemezte. Az, hogy a köztársaság – ne engedjük át ezt a szót holmi titkosrendőröknek – azon a vonalon indult el, mint amin elindult, Antall Józsefnek köszönhető. Nagyon felülről tudta látni a dolgokat, és fantasztikus megoldásokat alkalmazott, mint például a Varsói Szerződés lehető legkorábbi szétverése. Hasonlóan kemény volt a KGST megszüntetése kapcsán is. Emlékszem, a szervezet átalakítását Kádár Béla miniszter úr nagyon körültekintően készítette elő. De az általa előadottak a kormányülésen kételyeket támasztottak. Megkérdeztem, miként fogjuk megmagyarázni az embereknek, hogy a miniszter úr által vázolt átalakulás nem egyenlő a cégtábla átfestésével. Erről hosszú vita alakult ki. Antall hallgatta, majd azt mondta – „visszatérve Surján Laci eredeti kérdésére, semmit nem fogunk magyarázni, mert ezt a szerződést nem írom alá”. Ez volt a „technikai ok”, ami miatt elmaradt a KGST budapesti tanácskozása. Fél év múlva Prágában sikerült koporsóba fektetni a szervezetet.
Orbán Viktor kevésbé a közjogi gondolkodás, inkább a hatékonyság embere. Antall megalapozta az új Magyarországot, Orbán felépíti azt. Politikájának van egy fontos eleme, amit Antall Józsefnél még nem tapasztaltam. Az Orbán kormány törvényei a társadalmat egy kívánt irányba mozdítják. Mondok erre példát. Magyarországon évek óta újra termeljük az analfabétizmust. A családi pótlék felváltása iskolalátogatási pótlékra üzenet: tanulni kell, ha támogatást akarsz. Aki kap valamit, az tegyen is valamit. Az osztogató politika következménye az ember kiszolgáltatottsága és könnyű politikai befolyásolhatósága. Van polgármester, aki azt mondja: nem kaptok több segélyt, ha nem rám szavaztok. Ezzel szemben mi azt mondjuk, segítünk téged, elismerünk téged, de tedd meg azt, amire képes vagy. Ez elsősorban a te javadat szolgálja.
– A 2002-es választások idején úgy tűnik, ezt az irányt főként azok utasították el, akiktől ez erőfeszítést igényelt. Nagyon sokan hozzászoktak a jogaik hangoztatásához, és a kötelezettségeik elmulasztásához. Egészséges társadalomban ez nem hozhat eredményt, de Magyarországon hozott, csak éppen a baloldalnak.
– Arról ne feledkezzünk meg, hogy az Orbán vezette koalíció több szavazatot kapott 2002-ben, mint 1998-ban. Sem Antall, sem Horn nem volt képes erre, s borítékolhatjuk, Medgyessy sem lesz. Hogy mindez kevés volt 2002-ben, az más kérdés. Mondhatjuk azt, hogy a másik oldal kampánytevékenysége hatékonyabb volt, de Demecser óta bizonyított: tisztességtelen, törvénytelen volt… Most már tudjuk, öv alatt is ütnek.
Mire ez a könyv megjelenik, alighanem már tagja leszek a Fidesz Magyar Polgári Szövetségnek. Orbán Viktor vezetésével egy olyan néppártot szeretnénk, amely ott van minden településen, és minden emberhez tud szólni. A keresztény értékekről is tud szólni. A kereszténydemokrácia a maga eszmeiségét az Egyháztól tanulja. Az Egyház viszont nem foglalkozik pártokkal, csak gondokkal, bajokkal és emberekkel. Azt a pártok döntik el, mennyit vesznek át a tanításból. Ez nem privilégium. A tanítás közkincs, amelyből bárki vehet. Ha egy politikailag érett, hatékony ember ezt az eszmerendszert vállalja, és megvalósítja, akkor örülök. Gyerekes dolog lenne arról beszélni, hogy ki az igazi kereszténydemokrata. 2006 után óriási esély mutatkozik arra, hogy akár nyolc, vagy tizenkét évig ugyanaz az erő kormányozza az országot, bár súlyos politikai harcok voltak, és lesznek…
– Közben sor kerül egy Európai Uniós parlamenti választásra is, ami ha a választópolgárok többsége úgy akarja, képet adhat a magyar társadalom félidei ítéletéről is, már ami az MSZP-SZDSZ hatalom tevékenységét illeti. Ön szerint a Fidesz felülkeveredhet?
– Remélem, hogy a ránk adott voksok száma több mint ötven százalékát teszi majd ki az összes leadott szavazatnak. Minimum tizenkét képviselőre számítok. Az emberek csalódtak a mai kormányban. Az osztogatástól a fosztogatásig eljutó bankár-kormányzás aligha tudja a friss és égető sebeket elfelejtetni. Az MSZP-SZDSZ nem tudott átalakulni, a mai kormányzás a régi MSZMP időkre emlékeztet. De ezzel nem a munkás került be a közéletbe, hanem az eladósodás, a demokrácia hiánya, a hazudozás. Magyarországnak egészséges szociáldemokráciára volna szüksége, de ezt tőlük hiába várjuk. Ha a mai kormányzó erők ellenzékbe kerülnek, talán levetik a Kádár-korszak stílusát és az arra rárakódott harácsoló, bankárkodó, tocsikoló világot. Egyszer majd nemes versenyben küzdhetünk azért, hogy ezt az országot ki tudja felemelni. Olyan világot szeretnék látni, ahol a párton kívüli magyar embernek nem kell kétségbeesni, akármi lesz a választás eredménye. Messze, nagyon messze vagyunk ettől.
2004. január 21.
