G./ A közösségépítéssel kapcsolatos feladatok, programok

Meg vagyok győződve arról, hogy egy közösség csak akkor indulhat virágzásnak, ha van önmagán túlmutató célja. Csak így lehet megélni, olyasvalamiként, ami kifejezésre juttatja: mély odaadás él bennünk valami valóságért, amely túlmutat magán a közösségen.

Bruno Bettelheim: Az újjászületés helye

1. Az egyes polgári körök tagjai rendszeresen - kéthetenként, max. havonta -találkozzanak egymással, ezt előre határozzák meg egy bizonyos, hosszabb távú időszakra. Ezeknek a találkozóknak konkrét programot kell adni, mert előbb-utóbb, ha csak közös eszegetés, ad hoc beszélgetés a program, el fognak maradni a résztvevők, befullad, megzápul az egész.
2. Ki kell alakuljon a közös identitása a közösségnek, közös célokkal, egy választott vezetővel, sajátos információáramlással. Ennek a formálása fontos és tudatosságot igénylő feladat.
3. A polgári köröknek az egymás iránti szeretet és egymás értékelésének a köreivé kell válniuk, ahol a kritika, a felesleges elvárások, a pótcselekvés ismeretlen.
4. Ismerni kell egy közösség fejlődésének életciklusait (a kezdeti lelkesedéstől a törvényszerű csalódáson át a nagyobb belső erőt adó újrakezdésekig) A kör születésekori álmát mint “első szeretetet” kell szemlélnünk, de újra és újra meg kell fogalmazni a közösség álmát, miért vagyunk így együtt, mik a céljaink, mik a vágyaink?
5. Kapcsolódási pontok keresése más körökkel, közösségekkel. Ez jogunk és kötelességünk – minden zárt rendszer pusztulásra van ítélve, ezért kell nyitnunk a többiek felé.
6. A polgári körök általában házaspárokat jelentenek, de módot kell találni arra, hogy a teljes család számára kínáljon együttléteket, mert különben félő, hogy mozgalom lesz, amelyet pl. a gyerekek miatt előbb-utóbb abba kell hagyni.
7. A nemzedéki ellentétek oldása érdekében rendezvények, találkozók szervezése. A polgári körök jelenlegi ismereteim szerint többnyire nemzedéki alapon szerveződnek, fiatalok külön, középgeneráció, idősebbek külön. Ezt tudatosan szervezett találkozásokkal kellene áthidalni. A nemzedékek erős kapcsolatát kell újrateremteni.
8. Jelen konkrét élményeim szerint a polgári körök elsősorban értelmiségiek körében teremnek. Nagy szükség van a “parasztpolgárságra”, a “munkáspolgárságra”, ötven éve ezen a téren is erős volt a polgár eszméje méltósága, magatartási modellje, de sajnos itt pusztult is el a legerősebben a szétszóratás, az önállóság megtörése révén. Az ezen körökben alakuló közösségeket tudatosan kellene segíteni és formálni. Szervezzünk találkozókat a munkások, parasztság világában alakuló körökkel, kölcsönösen rengeteg mondanivalónk lesz egymás számára
9. Legyenek a polgári köröknek saját ünnepei (a születési időpontja, stb.), neve, akár címere, logója, ezek erősítik az identitást, megalapozottabb lehet a tartóssága, a jövője.
10. Válasszunk magunk közül valakit, aki egyfajta “történetet” ír, “krónikása” lesz a körnek, folyamatosan feljegyzéseket készít az egyes találkozókról, eseményekről.