J./ Családi élet, az arra való felkészülés, gyermeknevelés, házasság

Gyanítható, hogy sok házasság, a szabályosnak látszó szertartás, a hosszabb-rövidebb együttélés ellenére létre sem jön. A felek soha, egyetlen pillanatra sem akartak egyesülni a társukkal, legföljebb birtokba vágytak venni. Eszük ágában sem volt föladni csonkaságukat, mert azt – az úgynevezett egyéniségüket – szabadságnak vélik, még a boldogságuknál és az üdvösségüknél is többre tartják. Amit az élettől várnak, azt maguknak várják, senkivel osztozni nem óhajtanak. Ezért a házasság számukra háború.

Czakó Gábor: Sár és igen

1. A polgári körök tudatosan vállalják fel, képviseljék a család rendkívüli értékét, kultuszát – először a saját körükben, majd egyre inkább kifelé hatóan.
2. A családi ünnepek rendkívül fontosak: névnapok, születésnapok, jeles alkalmak (érettségi, elsőáldozás, bérmálás stb.) – fel lehet vetni, hogy ezek a nagyszülők köré szerveződjenek, minél szorosabban bevonva őket a tágabb család életébe. A mi köreinkben ne legyenek háttérbe szorított nagyszülők.
3. A családi élet kultúráját kell meg- ill. újjáteremtenünk: a mindennapos közös étkezés, a problémák és örömök közös megbeszélése tudatos vállalkozásunk legyen. A gyermekeink lássák, hogyan éljük a házasságunkat, adjunk példát arra is, hogyan kell valóban kiengesztelődni egymással.
4. Hetenként néhány tv-mentes napot kellene tartani. Ezeken az estéken tudatosan versolvasást, családi programokat, játékot, nagy beszélgetéseket kellene folytatni. Újra kell teremteni a beszélgetéseket, a családi kommunikációt. Rítusa legyen a családi beszélgetésnek.
5. A családi közös játék fontosságát külön ki kell emelnünk. A játék segít az önismeretben, közösséget formál és felüdít. “Ha nem lesztek olyanok, mint a gyermek …” nagyon mély igazságokat hordoz. E téren remek kiadványok segíthetnek.
6. A családi életre nevelés a felelősségre neveléssel kezdődik. Már a kis gyermeknek is legyen a családért végzett kis feladata, ezt a későbbiekben tovább kell vinni, erősíteni. Ebben a polgári köröknek ötletekkel, példákkal kell egymást erősíteni.
7. A családi életre, a házasságra való felkészítés már bevált formája az, hogy a szülők egy példásan élő baráti házaspárt kérnek meg a jegyesoktatásra, ami valójában közös beszélgetéseket jelent, az idősebb házaspár elééli az életét a fiatalnak, nem kendőzve a nehézségeket sem. Ezt a feladatot a polgári körök, vagy több polgári kör felvállalhatja. (Ez nem helyettesíti az intézményes, világi, ill. egyházi felkészítést).
8. Családi táborok szervezése, ebben egészen sajátos formák is találhatók: pl. nyaralás otthon, úgy, hogy meghívunk egy másik családot és együtt töltünk gondtalanul néhány napot, hetet. De lehet valóban komoly tábor is, gyerekekkel együtt, változatos és tartalmas programokkal, az ismeretséget, a közösséget ápolva. Érdekes lehet erre meghívni valakit az utcából, akár egy cigánygyereket: “Gyere el, próbáld ki, hogy lehet másképp is élni!”
9. Hagyományőrzésnél több, ha felelevenítjük a gyermekágyas kismama tehermentesítését szolgáló komatál, “paszita” intézményét. Egy hónapra megszervezni, hogy mindig más család látja az újszülöttes családot egész napi élelemmel. Ez meglepetés, szolidaritás, örömszerzés stb.
10. Egy-egy gyermekes ifjú párnak felajánlunk egy-egy napot, vagy hétvégét, amikor vigyázunk a gyermekeikre, hogy ezen időben csak egymással foglalkozzanak. Ezek a rendszeres tehermentesítések nagy ajándékká válhatnak – könnyebbé tehetik a következő gyermek vállalását, erősíthetik az egymás iránti szolidaritást.
11. Jeles évfordulók megünneplése pl. az 5., 10., 15., 20., 25., 30. stb. házassági évforduló a tágabb család ünnepe, de egy-egy kiemelt alkalom a közösség ünnepe is kell legyen.