Új lap

Tisztelt Szerkesztőség,

Azt hittem, hogy ilyen nem történik meg manapság – de tévedtem. Ha gondolják, közöljék, talán más is okul belőle, és látja, hol is áll az ország jelenleg.

A neveket, konkrét címeket töröltem, mert hát valóban a jelenséget érzem fontosnak és mérhetetlenül szomorúnak, amúgy semmilyen változtatást nem eszközöltem.

Szívélyes üdvözlettel,

Kalász István

*********************************************************************************************

„Nem kell magyaráznom”

A nevek nem fontosak, mint mindig most is a jelenség a lényeg, és azt hiszem, hogy ezen a jelenségen kell eltűnődni úgy, hogy az embernek ennek ellenére és mégis eszébe jusson: minden kultúra mélyén ott a megbocsátás és szeretet.

Kalász István

*********************************************************************************************

----- Original Message -----

From: *****

To: *******

Sent: Thursday, February 24, 2005 7:22 AM

Subject:

Tisztelt Hölgyeim, Uraim,

örömmel fedeztem fel az önök weblapját, melyen a kortárs magyar irodalmat mutatják be német nyelven. Ha nem is ilyet, de hasonlót – amikor Stuttgartban éltem – magam is csináltam anno www.irodalom.de címmel.

Nos, magamról röviden: a nevem Kalász István, több kötetem jelent meg, folyamatosan publikálok a magyar lapokban.

A két írást pedig szeretném a tisztelt szerkesztőség figyelmébe ajánlani.

Válasznak nagyon örülnék.

Üdvözlettel,

Kalász I.

-----Original Message-----
From:
Sent: Monday, March 07, 2005 12:08 AM
To: kalaszi
Subject: ******

Kedves Kalász István!

Hosszú hallgatásunknak oka van, megdöbbentünk, vagy inkább megijedtünk, mert jelentkezett nálunk. Nem kell magyaráznom, miért - és ezért félünk attól, hogy még az elején tartó projektünk zátonyra fut a gyerekes magyarországi politizálás miatt; próbálkozunk semlegesnek lenni, és azért nem tudjuk, mit csináljunk - egyrészt nem akarunk ugyanúgy viselkedni mint a lakosság nagy része, másrészt nem akarjuk, hogy bármelyik oldal kisajátítsa a kezdeményezésünket, ill. emiatt esetleg ne támogassa.

Azzal is visszautasíthatnánk írásait, hogy már túllépte a 40 éves korhatárt, amit szabtunk magunknak, de nem lenne tisztességes, ilyen kifogásokkal magunkat kihúzni a "slamasztikából". Arra jutottunk, hogy kérnénk Magától még írásokat, a Maga által legjobbnak tartottakat, magyar nyelven.

Üdvözlettel:

*********

Tisztelt **** úr,

bocsásson meg, de egyszerűen nem értem a levelét.

„Nem kell magyaráznom, miért…” tényleg, miért?

Tisztelt **** úr,

mit kell/ene tudnom, illetve mit vétettem, illetve hogyan jön ide a politika? Ki akar itt kisajátítani és mit? Nézze, én nem tudom, miről van szó, mint említettem publikálok ide-oda, a szekértáborok /ha erre gondol/ soha nem érdekeltek, nem mocskoltam be senkit, nem vagyok semmilyen klikk és ellenklikk tagja…, írok, ennyi. Vagyis akkor, én (az író) hova álljon Ön szerint?

Inkább a novellákról beszéltünk volna. Küldeni pedig írást? Nem hiszem, hogy küldök ezek után - nem szeretném, hogy végén még slamasztikába kerüljenek miattam.

Jó napot, Kalász I.

Tisztelt Kalász Úr!

Próbálok még egyértelműbben fogalmazni, hiszen az előző levélben sem akartunk kertelni, mellébeszélni. Azt gondoltam, díjazza majd őszintségünket, úgy tűnik még sem, megbántani viszont nem állt szándékunkban.

Ebben az országban gyakran nem önmagukért ítélnek meg embereket, helyeket, műveket, azt hiszem, ez mindenki előtt világos. Maga Kalász Márton fia, és apja a Tilos-Rádió előtti tüntetés és felszólalás kapcsán nem tett szert nagy népszerűségre.

A jelentősebb írók ezek után kiléptek az írószövetségből; erre gondoltam, amikor arra utaltam, hogy nem kell magyaráznom.

Gondoltam, leírom magának a folyamatot a jelentkezésétől a levelemig, mert így tisztességes; végiggondoltuk mindazt, amit gondolhatnának, ha egyszer csak Kalász Márton fia felbukkanna a honlapon és arra jutottunk hosszú vita után, hogy döntsenek az írásai, ne folytassuk mi is ezt a tipikus magyar hülyeséget.

Azért kértünk még írásokat, mert a fordításokban vannak nyelvi közhelyek, néha döcögnek és azért az én számomra nem élvezhetők, nem értékelhetők. Ezután valóban beszélhettünk volna a novellákról. Nos, ezek után magán múlik, küld-e írást nekünk.

üdvözlettel:

*******